Budapest, 2016. (39. évfolyam)
7. szám, július - Merényi-Metzger Gábor: Született júliusban – kivégezték 90 éve
BUDAPEST 2016 július 10 Az Athenaeum 2000 Könyvkiadó gondozásában, 2009-ben jelent meg Jankovics Éva Lédererné mit van a kosárban? Egy borzal mas gyilkosság igaz története című nagysikerű dokumentumregénye. A szerző a két világháború közötti Magyarország egyik legismertebb és egyben legszörnyűbb bűntettét dolgozta fel. Történt ugyanis, hogy 1925. január 7-én Léderer Gusztáv m. kir. csen dőr főhadnagy és felesége, Schwartz Mici anyagi gondjaik miatt, nyereségvágytól vezérelve meggyilkolták a tehetős Kodelka Ferenc hentesmestert. Hogy miképpen történt a gyilkosság? Nos, Lédererné jelentős összeget kérve, a lakására csalta a vágytól fűtött, „szerelmes” Kodelkát, ahol is a férje a szolgálati revolverével agyonlőtte őt. Ezután a testét állítólag 22 részre vágták, majd a feldarabolt testrészeket – melyek közül néhányat még meg is nyúztak az esetleges azonosítás elkerülése végett – bőröndökbe téve a Dunába dobták. Az elkövetők szerencsétlenségére ez utóbbi cselekedetüknek szemtanúja is volt, aki jelentette az esetet a hatóságoknak. (Amúgy a holttest egyes részeit sikerült kihalászni a Dunából, de Kodelka feje például soha nem került elő.) Rövid nyomozás után le is tartoztatták a Léderer házaspárt, akik hamarosan beismerték tettüket. A csendőrtisztet végül kötél általi halálra, feleségét pedig életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. E hátborzongató, mondhatni horrorisztikus bűneset any nyira közismert lett Magyarországon, hogy még kuplé is született róla („Lédererné mi van a kosárba’? Kodelkának keze, feje, lába”). De a szörnyű gyilkosság – többek között – Krúdy Gyulá t is megihlette, aki az esetről „bűnügyi tudósítást” vetett papírra (Szépasszony férje). A 91 esztendővel ezelőtt történt bűncselekmény egyik „főszereplőjének”, azaz magának az elkövetőnek eddig ismeretlenek voltak az életrajzi adatai. Még Jankovics Éva sem említi meg, hogy hol és mikor született, illetve hol és mikor végezték ki Léderer Gusztávot. Ezért arra vállalkoztam, hogy megkeressem a volt csendőr főhadnagy születési és halotti anyakönyvi bejegyzéseit. A kutatásokat siker koronázta, így az alábbiakban nyilvánosságra kerülhetnek a gyilkos életének – pontosabban a kezdetének és a végének – legfontosabb dokumentumai. Léderer Gusztáv keresztelési anyakönyvi bejegyzését – születési anyakönyvek ekkoriban még nem voltak, az állami anyakönyvvezetést csak a következő évben, 1895-ben vezették be Magyarországon – Pozsony Főváros Levéltárában (Archív Hlavného Mesta Slovenskej Republiky Bratislavy), a pozsonyi magyar-szlovák evangélikus egyház matrikuláiban (Zbierka cirkevnỳ ch matrik. Slovensko-mad’arsk ỳ evanjelický a. v. farský úrad Bratislava. Inv. č . 720. Fol. 35.) találtam meg. A dokumen tum teljes szövege a következő: Született júliusban – kivégezték 90 éve Merényi-Metzger Gábor Lapunk 2016. januári számában adtuk közre az 1914-ben meggyilkolt „luxusprostituált”, Mágnás Elza születésének és halálának legautentikusabb forrásait, azaz a nevezett asszony keresztelési és halotti anyakönyvi bejegyzéseit. Most – kapcsolódva a fenti témához – egy másik híres bűntény, a Kodelka-gyilkosság egyik „főszereplőjének” dokumentumaival ismerkedhetünk meg. Itt viszont nem az áldozat, hanem az elkövető, Léderer Gusztáv csendőr főhadnagy születéséről és éppen 90 évvel ezelőtti kivégzéséről lesz szó. Sorszám: 52. Születés napja: [1893. Július] 21. Keresztelés napja: [1893. Július] 24. Gyermek neve: Gusztáv Neme: Ffi Törvényessége: Törvényes Szülők neve, polgári állása és vallása: Léderer János, katonasági szabó. Preisinger Zsuzsánna, Ev. Lakóhelye: Pozsony, Koronázódomb tér, Vízi kaszárnya. Keresztszülők neve és polgári állása: Szelle Sándor, földműves. Szelle szül. Hollósy Zsuzsánna. Keresztelő lelkész: u. a. [Maschtena s. lelk.] Jegyzetek [a bába neve]:Udvorka Teréz.
