Budapest, 2016. (39. évfolyam)
3. szám, március - Holló Szilvia Andrea: TÉRKÉPKÉP - Döring háza Pesten, a’ Bétsi útszában
BUDAPEST 2016 március 14 Az utca eredeti neve Wind Gasse, azaz Szél utca. Ez utalhatott akár a környék huzatosságára, mivel valaha ez volt a folyóparttól számított első utca, és a Duna a város természetes szélcsatornája. Az időközben sűrűn beépült környék persze ma már korántsem olyan szeles, mint hajdanán lehetett. Egy másik elmélet szerint viszont az utca első neve Winde, németül így nevezik a folyami kikötőkben alkalmazott emelőcsigát (amivel állítólag a közeli hajóhid elemeit vontatták szárazra télidőben). Akárhogy is hívták korábban e közterületet, 1847-ben, József nádor halálát követően az ő emléke előtt tisztelegve nevezték át Nádor utcára (németül Palatin Gasse). A környéket a város 1791-ben parcellázta. Feszl János György az egyike volt annak az öt ácsnak, akik a kedvező áron értékesített lipótvárosi ingatlanokat felvásárolva fatelepeket létesítettek a folyó mentén. Tőle örökölte meg 1830-ban Feszl Mihály a telket a rajta álló házzal együtt. Akkor már formálódott Európa egyik legszebb klasszicista tere, a Rakpiac, melyet Hild József által épített bérpaloták öveztek. A közelében fekvő ingatlanok felértékelődtek, a Feszl-örökös is jó áron adott túl a telken, amelyet egy nagykereskedő vett meg. Az új tulajdonos és a ma is álló ház építtetője, Döring József – egy pesti polgár és háztulajdonos fia – 1824-ben még csak nürnbergi (= játék- és bazáráru) kiskereskedést nyitott az Újvásártéren, azaz a mai Erzsébet tér helyén működő piacon. Négy év múlva még nőtlen kereskedőként kapott polgárjogot, újabb négy év elteltével már nagykereskedőként jegyezték, ehhez tekintélyes tőke (s talán egy vagyonos feleség) szükségeltetett. Döring 1833. november 18-án, árverésen megszerezte az egykori Feszl-ácstelepből ezt a 472 négyszögöles saroktelket. Erre terveztetett lakóházat a korszak legnépszerűbb építészével, a Lipótváros arculatát meghatározó Hild Józseffel. Az 1834-ben felépült kétemeletes, klasszicista stílusú Döring-ház alaprajza négyzetes, közepén kicsiny udvarral. Az előcsarnokba lépve kazettás, palmettás dongaboltozat fogad, a belső tér egyébként igen puritán. A homlokzaton emléktábla hirdeti, hogy „ebben az épületben, az egykori Döring-házban élt és dolgozott 1848-ban Kossuth Lajos pénzügyminiszter, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke.” Kutas László szobrászművész alkotása egy kétforintos Kossuth-bankót formáz, a táblát a Budapesti Városvédő Egyesület és a Pénzügyminisztérium közösen állíttatta. A szűkszavú szöveg arra nem tér ki, hogy Kossuth Hírlapjának kiadóhivatala is itt működött. Hogy őt idézzük „Megjelenik Hírlapom, minden eddigi magyar lapnál nagyobb egész íven július elejével, hatszor hetenként. Félévi előfizetési ára Budapesten házhoz hordással, boríték nélkül 8 pengő Döring háza Pesten, a’ Bétsi útszában Holló Szilvia Andrea Folytassuk sétánkat az 1838-as árvíz előtti Pesten, Vasquez térképe és a hangulatos keretképek segítségével. Következő helyszínünk Döring háza, melynek a címben idézett feliratáról régóta tudjuk, hogy helytelen. Egyrészt Döringnek nem volt háza a Bécsi utcában, másrészt a kép jobb szélén a Festetics-palota részlete látható, s ez az épület ma is áll, de a Nádor utcában. Arra, hogy miért került Wiener Gasse, azaz Bécsi utca a metszet címsorába, meggyőző elméletek születtek – feleslegesen. A keretképek feliratainak pontatlansága több helyen tetten érhető, nyilvánvaló: ez is elírás. TÉRKÉPKÉP FSZEK Budapest Gyűjtemény
