Budapest, 2016. (39. évfolyam)

3. szám, március - Horváth Júlia Borbála: DÉLELŐTT - Az ufó pálya

BUDAPEST 2016 március 4 A zord főnök éberen figyel. Ki tudja, hány­szor mondja el hetente, hogy: ide ponto ­san érkezünk, jó? Sorakozzon fel a festett vonal mögé. Jó? Ha kérdése van, fojtsa ma­gába, jó? – Jó. Az egykori üzemcsarno ­kot dugig pakolták, raklapokon színes prospektusok, targoncák jönnek-mennek, zöttyennek, emelnek: vigyázz, súly a fej fölött! Borzongató a hajnal, nyilván nem álltak neki befűteni a munkavállalók ked­véért; leheletnyivel jobb a helyzet, mint odakint. Egyesek furgonnal vagy kibele­zett kombival érkeznek a kihelyezendő anyagért, mások csillogó terepjáróval, a kövér hasú sietve aláír, és gyorsan távo­zik. Mások kempingbiciklire szerelt házi tartóba gyömöszölik a félnapi adagot, ha elfogyott, ismételnek, hátizsák nélkül el­kezdeni sem érdemes a munkát. A zord enyhülten visszatér, tudja, aki a váratás hatására sem húzta el a csíkot, aznapra tán megmarad: negyvennyolc óra beta ­nulás, utána leválás a mentorról, és mehet egyedül. Mindig ezen a standon veszik föl a munkát, pontban reggel hétkor. Értem? Az első kiszállás sok beszéddel, de a napi rutin szerint zajlik. A mentor kedves, szorgalmas ember, évek óta becsülettel rója és szórja a köröket. Végigjárta a grádicso­kat, céges pulóvert is kapott, éppen olyat, mint amilyet a főnökék viselnek. Már a kezdetkor szorosra fűzte munkaadójával a szálakat. Saját pénzen vásárolt egy piaci húzós kocsit, és az oldalára ragasztotta a cégmatricát, hadd lássák hovatartozását: szórólap- és reklámújság terjesztő... – Oly ­kor tizenkét órán át egyhuzamban nyúzta maga után; igaz, ami igaz, olyan is előfor­dult, hogy egyetlen újság nem sok, annyit sem kézbesíthetett egész nap, mivel a reg­geli munkakezdésnél közölték: ma nincs szabad pálya... – A mihaszna napokon el ­szontyolodva bámult ki a rügybontás­ba, lombhullásba, és a hirtelen rászakadt szabadsággal alig is tudott mit kezdeni. Az ufó pálya szöveg: Horváth Júlia Borbála, fotó: Sebestyén László A kenyérkereső munka, sőt hivatás megtalálását, eleinte eredeti elképzelések kísérik. Legyen jól fizetett. Le­gyen időben kötetlen. Izgalmas/nyugalmas; egyszerű/összetett, s megannyi változatos szempont. A család türelmesen szemlélődik, de idővel segítségért kiált a kasszás, és megoldást kell találni. Előre tudható volt, hogy a szórólap-monopóliumok közelébe férkőzni nem lesz egyszerű vállalkozás; de a vérbeli tanár önzetle­nül továbbadja tapasztalatait. DÉLELŐTT

Next

/
Oldalképek
Tartalom