Budapest, 2016. (39. évfolyam)
2. szám, február - Merényi-Metzger Gábor: Mágnás Elza születése és halála
BUDAPEST 2016 február 26 Mágnás Elza születése és halála Merényi-Metzger Gábor Január 10-én zárta be kapuit a Kiscelli Múzeum Holttest az utazókosárban – A Mágnás Elza-rejtély című remek időszaki kiállítása, amely Budapest egyik legismertebb örömlányának, az 1914-ben meggyilkolt, majd a Dunába dobott Mágnás Elzának az emlékét idézte fel. A tavaly június 11-én megnyílt tárlattal kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet egy 2014-ben Perényi Roland szer kesztésében megjelent könyvre, amely ugyanazt a címet viselte, mint a kiállítás. Szerzői az első világháború előtti Magyarország egyik legismertebb és egyben legszörnyűbb bűnesetét és annak utóéletét dolgozták fel. De mi volt maga a bűntett? Nos, 1914. január 9-én Kóbori Rózsi házvezetőnő és szeretője, Nick Gusztáv állástalan pék segéd nyereségvágytól vezérelve megy gyilkolta Rózsi munkaadóját, Mágnás Elzát Fő utca 76. szám alatt lévő lakásában. Kóbori tervének megfelelően Nick egy törölközővel megfojtotta a fürdőszobából kilépő asszonyt, majd a testét egy utazókosárba gyömöszölve azt ketten a Duna vizébe vetették. Másnap, 1914. január 10-én azonban a folyó partra vetette a kosarat a Margit (a mai Angelo Rotta) rakpartnál, ahol is két kocsis megtalálta. A hatóságoknak kellett pár nap a holttest beazonosításhoz, mivel mindössze egy hálóing volt rajta. Munkájukat azonban megkönnyítette, hogy a halott feltűnően szép külsejű, ápolt körmű, szőkére festett hajú nő volt. Miután 1914. január 15-én fény derült a személyazonosságára, hamarosan letartóztatták az elkövetőket, akik végül beismerték a tettüket. A házvezetőnőt és szeretőjét először kötél általi halálra, majd életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. (Kóbori Rózsi 1926-ban a márianosztrai börtönben, Nick Gusztáv pedig – miután 1929-ben szabadlábra helyezték – Budapesten, az 1970-es években hunyt el.) E hátborzongató, mondhatni addig példa nélküli bűneset annyira közismert lett Magyarországon, hogy a korabeli sajtó szinte csak ezzel az ügy gyel foglalkozott. A szörnyű gyilkosság megihlette – többek között – Ady Endré t és Krúdy Gyulá t is. A 102 esztendővel ezelőtt történt bűncselekmény „főszereplőjének”, azaz magának az áldozatnak eddig ismeretlenek voltak a pontos életrajzi adatai. Ezért vállalkoztam arra, hogy megkeressem Mágnás Elza, polgári nevén, Turcsányi Emíliának (vagy más forrásokban Er zsébetnek) hívott asszony születési (illetve Magyarországon 1895-ig, a polgári anyakönyvezetés bevezetéséig keresztelési) és halotti anyakönyvi bejegyzéseit. Kutatásaimat siker koronázta, és így, az alábbiakban megjelenhetnek az áldozat életének legfontosabb dokumentumai, a kezdetnek és a végnek, azaz születésének és halálának leghitelesebb, hivatalos forrásai. Mágnás Elza latin nyelvű keresztelési anyakönyvi bejegyzését Szlovákiában, a Nyitra Megyei Levéltárban (Štátny archív v Nitre), a pecsenicei római katolikus egyház matrikuláiban (Zbierka cirkevných
