Budapest, 2016. (39. évfolyam)
2. szám, február - Nagy D. Sándor: Az első magyar felhőkarcoló
BUDAPEST 2016 február 11 fontos kérdéssé, mert a torony felső öt emeletén őrizték páncélszekrényekben a biztosítottak várományi lapjait, törzslapjait, biztosító kötvényeit. A közlekedést páternoszter, lift, az iratok mozgatását pedig iratpáternoszter szolgálta. A két épületrészt stílusban is össze kellett hangolniuk a tervezőknek. Alkalmazták az elsőnél bevált legyező-alaprajzot, azaz az utcák által határolt szárnyakat belül íves részekkel kötötték össze, az új szárny földszintjén is aulát alakítottak ki, amelynek tetejét üvegtéglával borították. (Ekkora felületen való alkalmazása szintén az első volt Magyarországon.) Az új épületszárny ötödik emeletén díszes tanácstermet alakítottak ki, amelynek színes üvegablakait Gábor Móric és Márton Ferenc képzőművészek tervezték. Az au lában Szentgyörgyi István Az egészség kútja című márványszobrában gyönyörködhetnek az ügyeiket intézők. Az OTI-palota homlokzatának díszei, az első emeleti íves ablakok, a társadalombiztosítás egy-egy jelenetét allegorikus formában megörökítő domborművek is jeles szobrászok alkotásai. A sarkon Bory Jenő a Társadalombiz tosítás emblémája című domborművét helyezték el, amelyen a munkaadó kezet fog a munkavállalóval, a háttérben az államot jelképező nőalak. A háború után a reliefnek nyoma veszett, az épület felújítása óta a helye üresen áll. A felhőkarcoló pártázatának lándzsaformái a felső-magyarországi reneszánsz,a torony tetején a növényi díszítés a szecesz szió hagyományából építkezik. A torony négy sarkáról egy-egy, haraszti mészkőből faragott 8 méter magas társadalombiztosítási témájú szobor tekintett a városra: Horvai János, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Sidló Ferenc és Körmendy Jenő alkotásai. A torony alsó részén Lányi Dezső három munkásalakot ábrázoló szobra szerencsére megmaradt. Az épület bővítése során törekedtek arra, hogy magyar művészek, magyar iparosok kapjanak munkát, és a közben kitört gazdasági válság közepette magyar alapanyagokat használjanak. Vass József népjóléti miniszter közel 2 millió pengő értékű közmunkával is segítette az állami építkezés sikerét. A hatóság 1929 nyarán és őszén adta meg az engedélyt az építkezésre. A torony alapozásával 1930 márciusáig készültek el. Itt is új technológiát: az úgynevezett keszonalapozást alkalmazták a már meglévő épület rezgésmentesítése érdekében. Az épületrész 1931 februárjában lett készen. Elképesztően meggyorsította Képes Pesti Hírlap (1930) A második szárny aulája (Kozelka Tivadar – 1942)
