Budapest, 2016. (39. évfolyam)
2. szám, február - Nagy D. Sándor: Az első magyar felhőkarcoló
BUDAPEST 2016 február 10 Kevesen tudják: az OTI 1931-ben a maga 70 méteres toronymagasságával Budapest, az ország, sőt Európa legmagasabb középülete volt. A korabeli lapok 1928-ban a boroszlói (ma: Wroclav) Postapalota 43 méteres tornyát tartották a legmagasabbnak. Az építkezést Bethlen István kormány zásának, egyszersmind a Horthy-korszaknak az egyik legnagyobb szociális reformja alapozta meg. 1928-ban született meg az első kötelező nyugdíjtörvény, amellyel kiteljesedett a magyar társadalombiztosítás. Ekkor alakult meg az Országos Társadalombiztosító Intézet (az OTI) is. A Fiumei (akkor még Köztemető) úti Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár 1913-ban átadott késő szecessziós stílusú négyemeletes épülete – amelyben baleset- és betegségbiztosítással foglalkoztak – már szűknek bizonyult a bővülő feladatokhoz. A már álló épület melletti telek 160 ezer pengőért és egy cseretelekért került az OTI tulajdonába. A bővítés megtervezésére a korábbi épület alkotóit kérték fel. A korszak egyik legjelentősebb párosa, Komor Marcell és Jakab Dezső még a műegyetem éveit kö vetően barátkozott össze. Lechner Ödön nek, a magyar szecesszió nagy alakjának tanítványai, művészetének méltó folytatói is voltak. Ifjan, mondhatni kezdőként kaptak lehetőséget a Millenniumi Kiállítás kisebb pavilonjainak megtervezésére. (Komort úgy elbűvölték az ünnepségek, az ezeréves Magyarország eszménye, hogy cikkeit Ezrey néven publikálta.) A bővítés munkálataiba Komor bevonta fiát, János t, Jakab pedig vejét, Sós Aladár t. Az OTI vezetői mindenképpen ötemeletesnek álmodták meg az új szárnyat, és mivel a korábbi csak négyemeletes, a tervezők találták ki a két szárny közé illesztett, messziről is jól látható 18 emeletes tornyot, amely „elrejti” a két szárny eltérő szintmagasságát. Erről két tervet is őriz a levéltár: az első változatban a torony alján is lett volna bejárat az épületbe, és a Dologház utcai sarkon egy díszes erkély. Ám az OTI vezetői az olcsóbb megoldás mellett döntöttek. A 70 méter magas felhőkarcoló terve igencsak meglepte a hatóságot. Az MTI hírei szerint Budapesten a maximális 25 méter épületmagasság mellett a tűzoltóság 30 méterig tudott tüzet oltani. Az engedélyt kiadó bizottságot a speciális kialakítású, biztonsági ablakok terve és egy magyar tűzoltó-főtiszt, Szilvay Kornél találmánya nyugtatta meg. A szárazoltó-készülékkel a bejuttatott por a tüzet úgy oltja el, hogy a lehető legkisebb a kár. Ez azért is vált Az első magyar felhőkarcoló Nagy D. Sándor Éppen nyolcvanöt esztendeje, 1931 februárra készült el az Országos Társadalombiztosító Intézet második szárnya és az új szárnyat a korábbival összekötő toronyépület: hazánk első felhőkarcolója. Nevezték hivalkodónak, ízléstelennek, építését drágának, a budapestiek mégis megkedvelték az impozáns, díszes tornyot és az épület egészét, amely számos építészeti újítással is büszkélkedhet. A több mint tíz éve teljesen felújított székház tornyának felső emeleteit sajnos nem építették vissza. A torony az udvarról (Kinszki Imre – Tér és Forma, 1931/6)
