Budapest, 2016. (39. évfolyam)
12. szám, december - Gyermek/Kor/Kép - Zappe László: Musical látképekkel és angyalokkal
31 BUDAPEST 2016 december MUSICAL LÁTKÉPEKKEL ÉS ANGYALOKKAL Zappe László A BUDAPEST olvasói bizonyára nagy örömmel néznék a Madách Színház legújabb produkcióját – legalább öt percig. Túri Erzsébet díszlete ugyanis hatalmas, felkasírozott budapesti látképekből áll. Iparművészeti Múzeum, Halászbástya, ilyesmik. Az ismerős nevezetességek. A többi már ízlés kérdése. A régi magyar filmek rajongóival, akiket Kabos Gyula és Gombaszögi Ella, Törzs Jenő és Perczel Zita emléke vonzana a színházba, hogy Tolnay Klá rit, Berki Lilit, Gózon Gyulát, Komlós Vilmost és Herczeg Jenő t (az egykori Hacsek és Sajó kettőst) már ne is említsem, ugyanez a helyzet. Éppúgy szerethetik a mai musicalszabványt, mint bárki más. Vagy éppúgy utálhatják. Ga lambos Attila és Szente Vajk átiratában éppúgy nincs semmi eredeti, mint Bol ba Tamás zenéjében. Bár az eredeti film sem igazán eredeti. Ne mondhassák, hogy torzítom a cselekményt, ezért a Wikipédiából idézem az 1934-ben készült mozi összefoglalóját: „Szűcs János bank-vezérigazgató nagy nőcsábász, de ezúttal szeretné messze, távol a világtól és a nőktől egy hónapos szabadságát eltölteni. Mielőtt elindulna, egy remek autót vásárol 20 000 pengőért, amikor az autószalonban nézelődő ifjú hölgy felkelti az érdeklődését. ... Szűcs úgy intézi, hogy a lány, Kovács Vera, a kis gépírólány a bankjából, kapja meg az autót nyeremény gyanánt (mint a „tízezredik” vásárló), s anélkül, hogy elárulná kilétét, a lány sofőrjéül szegődik, mert szeretné, ha a lány a rangja és a vagyona nélkül is megszeretné. A pár Lillafüredre indul. Itt Vera az osztályvezetője révén megtudja, hogy akit ő sofőrnek hitt, az valójában a bank vezérigazgatója. Mivel úgy gondolja, hogy csak egy tréfa vagy fogadás tárgya volt, Vera a másik férfival vacsorázik (aki a bank vezérigazgatójának mondja magát). Azonban végül otthagyja, és mert jobban kedveli, visszatér a „sofőr”-höz, akivel azon nyomban eljegyzik egymást.” A fenti okból ugyancsak hiteles forrásból, a XX. század képes lexikonjából citálom Korda Sándor 1916-os alkotása a Mese az írógépről tartalmát: „Az egy szerű Lehmann Vilmát nagy szerencse érte, felvették a Közgazdasági Bankba gépírónőnek. A bankfiúkat, az osztályvezetőt és a hírhedt nőcsábász grófot is vonzza a lány szépsége és tartózkodó modora, ám minden igyekezetük megtörik a lány szerény, de határozott magatartásán. Honti, a bank vezérigazgatója titkárnőt keres. A választása a szép és megbízható munkaerőre, Vilmára esik, aki nagyszerűen látja el új munkakörét. Honti vezérigazgató egyre jobban érdeklődik a lány iránt, végül ajánlatot tesz az egyszerű gépírókisasszonynak, hogy legyen a barátnője. De Vilmához csak az anyakönyvvezetőn keresztül vezethet út. Honti nem akarja őt elveszíteni, ezért megkéri a kezét, és ő boldogan lesz a felesége.” Az újabb, hangos és zenés filmben kicsit tekervényesebb az út a vezérigazgató és az irodista lány között (oda és vissza), de az eredmény ugyanaz. A szerelemben feloldódnak az osztálykülönbségek. Ellentétekről meg igazából szó sem esik. A főbb szerepek alakítóiról akkor is illik megemlékezni, ha bennük sincs semmi többlet izgalom, korrekten megfelelnek az illúziókeltés minimumának. Az énekhang a technika mai állása mellet nem lehet probléma. Simon Boglár ka vonzó ifjú hölgy, pöttyös ruhában (a hiteles jelmezeket Kovách Yvette Ali da tervezte), hihető, hogy az alsó kö zéposztályból származik. Szerednyey Béla ebben támogatja is az apja sze repében. Baj abból sincs, hogy a vezérigazgatót játszó Nagy Balázs nem különösebben színes egyéniség. Színekről gondoskodik Simon Kornél és főképp Magyar Attila . Bölcs döntés, hogy meg sem próbálja Kabos Gyulát utánozni. Önmaga jobbik felét, a kontroláltan, fegyelmezetten mókázó bohócot hozza. Dobos Judit rutinosan hasz nálja hatalmas termetét, Trecskó Zsófia eleven barátnő és kéretlen bizalmas, és kellő iróniával vezeti az angyalok karát. Merthogy az is van. A rendező, Szente Vajk bizonyára általuk tudatja, hogy ő sem egészen együgyű, tisztában van a mese valóságtartalmával. ● Kiállításunk négy évszázad távlatában mintegy 200 művet tár a közönség elé a magyar képzőművészet legszebb alkotásaiból. A 17. századtól napjainkig készült festmények, grafikák, szobrok, fotók és videó-munkák sora mutatja be a témát. Minden terem egyegy témakört jár körül, egymás mellé helyezve, ütköztetve, társítva különböző korok képalkotását az anyaságról, családról, nemi szerepekről, játékról, iskoláról, szegénységről, háborúról és a felnőttek nosztalgikus visszatekintéséről. ● GYERMEK/KOR/KÉP Gyermek a magyar képzőművészetben Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum, 2017. február 19-ig Bernáth Aurél: Tükrös önarckép Marilival, 1945.
