Budapest, 2016. (39. évfolyam)
12. szám, december - Somogyi Krisztina: REFORMÁCIÓ 500 - Luther és a köztéri installáció esete
BUDAPEST 2016 december 15 Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara fejlődésére – elsősorban Sylvester János Újszövetség-fordítása, majd a Károli-biblia nyomán – a magyar nyelv, később a magyar irodalmi nyelv térnyerése, megtermékenyítése. A vizsolyi Biblia épp ezért nem csupán egyháztörténeti, hanem magyar kultúrtörténeti szempontból is kimagasló jelentőségű teljesítmény. Ahogy bizonyos szempontból a reformáció maga is egy tágan értelmezett nyelv-reform, számtalan textuális gesztus (kritika, prédikáció, újrafordítás) kritikus tömege, úgy a mi installációnk eszköze is maga a nyelv, a szöveg, a magyar szavak.” A nyertes felvetés mindenkihez, de különösképpen a fiatalokhoz kíván szólni, ezért a helyszín adottságaiban lát előnyöket is miközben jelzi, hogy a mozgalmas helyzet nem kedvez „a kiemelkedő, műtárgyszerű, háromdimenziós installációknak”, sőt akadályként és balesetveszélyes elemként tekint rájuk. „A Kálvin tér kijelölt sarka, a Baross utca 2. szám előtti terület fontos és jó helyszín. Kézenfekvő kapcsolódásán túl a hazai reformátusság budapesti főtemplomának névadó helyszínéhez, kiváló abból a szempontból is, hogy nagy forgalmat bonyolít le, amely forgalom jelentős része fiatalokból, szórakozónegyedbe ill. egyetemi óráikra, könyvtárba igyekvőkből áll. Noha az installáció nyilvánvalóan mindenkié, talán ennek a generációnak a megszólítása a legfontosabb.” A javasolt jelenlét ezért az utca felületébe épül bele, szimbolikus értelemben a hétköznapok síkján marad. „95 db 50×50×8 cm-es finombeton lapot öntünk, amelyek – utalva Luther első gesztusára – pont 95 db, a megjelölt helyszín környezetéből kiemelt ún. K-kő helyére illeszthetők. E betonelemek felületébe minden esetben két idézet kerül kiöntésre, a nagy reformátoroktól (Luthertől, Kálvintól, Zwinglitől, Melanchtontól és társaiktól) származó egy-egy gondolat és egy magyar, a lehető legtágabban értelmezett reformáció-vonatkozású idézet. A két szöveg (egyetemes és magyar, szakrális és világi) együttesen fejezi ki a reformáció globális és lokális hatását. (...) Az interakciót erősíti, hogy a kiválasztott idézetek egyike sem haladja meg egy átlagos sms vagy tweet hosszúságát, más szóval az installáció alkalmazkodik napjaink figyelemhiányos, rohanó befogadójához.” Az elképzelés szépsége, hogy az emlékezést kiterjeszti mind térben, mind időben, ehhez a virtuális világon keresztül jut el. „A 95 kő beillesztése a Kálvin téri–Baross utcai burkolatba azonban csak a kezdet.Az átadás pillanatában – az installáció integráns részét képező webes felületen keresztül (www.reform500.hu, ahol valamennyi szöveg, forrásmagyarázatokkal, a betonelemeket mutató térképpel, stb. feltüntetésre kerül) el kell indítani az installáció eszmeiségének megosztását. Elképzelésünk szerint a 95 elem mindegyike „örökbe fogadható” lenne, amelyeket az egy év leteltével a burkolatból kivéve (helyükre a gondosan félretett K-kő elemeket visszahelyezve), az ország bármely pontján, településeinek közterein el lehetne helyezni előzetes jelentkezés és vállalás alapján. Az egy év leteltével az ország 95 pontján maradandóan feláll az az emlékmű, mely immár az emlékévre magára is utal, arra is emlékezik. Ami egy évig a fővárosi Kálvin tér, az az egy év leteltével az ország maga lenne: az installáció helyszíne.” Szabó Levente építész és Polgárdi Ákos grafikus munkája tehát olyan tipografizált utcaköveket vizionál, amelyek az emlékezést belesimítják a környezetbe. 2017 áprilisától – amikorra „kiépül” a Luther tér” – jártában-keltében itt mindenki találkozhat majd az Írással. Az alkotás sikerét persze az olvasat gazdagsága és az emlékezés adja majd meg, de ez már nem rajtuk múlik. ● A Kálvin téri epicentrumtól indítva, az emlékezet kövek nagyobb területen szétszóródva jelennek meg Kettős idézetek: Luther tézisei mellé magyar gondolatok párosulnak A valóságot imitálandó: az emlékezet utcakövei a K-kövek és csatornafedelek közegében
