Budapest, 2016. (39. évfolyam)
12. szám, december - Fodor Béla: A legnagyobb magyar „furkász”
BUDAPEST 2016 december 11 pedig a továbbiakban csak tudományos és szakértői munkával foglalkozott. (Zsigmondy Béla a vállalkozás működésének súlypontját az Alföldre helyezte át, fellendítve az alföldi települések jó minőségű artézi vizekkel való ellátását.) Zsigmondy Vilmos szakmai munkája mellett széles körű társadalmi, közéleti tevékenységet is folytatott. Pestre költözése után városi képviselővé választották, később az egyesített főváros törvényhatósági bizottságának is tagja lett. Tevékenyen részt vett a Duna szabályozási munkálataiban és a főváros vízellátásának megszervezésében, jelesül a káposztásmegyeri vízmű mielőbbi megépítését sürgetve. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának, amelybe 1875-ben választották be, haláláig aktív tagja maradt. A Szabadelvű Párt tagjaként pedig hosszú éveken át képviselte a bányavárosokat a törvényhozásban. A külföldön is egyre elismertebb Zsigmondy egészsége az 1880-as évek második felében erősen megromlott, valószínűleg a rák egy formája támadta meg szervezetét. Legyengült állapotában egy tüdőgyulladás végzetes lett számára: 1888. december 21-én Dob utcai lakásában elhunyt. Temetésekor a halottas kocsit bányászok kísérték a Kerepesi úti temetőbe. Alakja köré egy irodalomtörténeti legenda is fonódik. Eszerint Jókai Mór Fekete gyémántok című 1870-ben megjelent regényében róla mintázta a bátor és úttörő bányamérnök, Berend Iván alakját. A legenda valóság-magját több tény is támogatja. Az író és Zsigmondy már gyerekkorától ismerte egymást, ugyanis Jókai az 1830-as években a Zsigmondy családnál nyaralt mint cseregyerek. A két fiú egy asztalnál evett, egy szobában aludt. Az ifjúkori barátság életük végéig megmaradt, s mint képviselők is gyakran ültek együtt a képviselőházban. A regényben fontos szerepet játszik a bányatűz, a víz- és sújtólégveszély. Ezekkel kapcsolatos ismereteit Jókai minden bizonnyal barátjától szerezte, s használta fel művében. A Margit-szigeti gyógyforrásokra épített Szent Margit Gyógyfürdő pompás épülete a második világháborúban súlyosan megrongálódott, ezért 1958-ban lebontották. Helyén ma luxus gyógyszálló működik. A Zsigmondy Vilmos által fúrt kút azonban ma is létezik, és a Halas tó mellett márványtábla örökíti meg a „legnagyobb magyar furkász” emlékét. ● A Margit-szigeti Margit fürdő (Klösz György felvétele) Ártézi kút a Városligetben (Vasárnapi Ujság, 1878) A Gloriette-díszkút (Klösz György felvétele)