Budapest, 2016. (39. évfolyam)

12. szám, december - Fodor Béla: A legnagyobb magyar „furkász”

BUDAPEST 2016 december 11 pedig a továbbiakban csak tudományos és szakértői munkával foglalkozott. (Zsig­mondy Béla a vállalkozás működésének súlypontját az Alföldre helyezte át, fellen­dítve az alföldi települések jó minőségű artézi vizekkel való ellátását.) Zsigmondy Vilmos szakmai munká­ja mellett széles körű társadalmi, köz­életi tevékenységet is folytatott. Pestre költözése után városi képviselővé vá­lasztották, később az egyesített főváros törvényhatósági bizottságának is tagja lett. Tevékenyen részt vett a Duna sza­bályozási munkálataiban és a főváros vízellátásának megszervezésében, jele­sül a káposztásmegyeri vízmű mielőbbi megépítését sürgetve. A Fővárosi Köz­munkák Tanácsának, amelybe 1875-ben választották be, haláláig aktív tagja ma­radt. A Szabadelvű Párt tagjaként pedig hosszú éveken át képviselte a bányavá­rosokat a törvényhozásban. A külföldön is egyre elismertebb Zsig­mondy egészsége az 1880-as évek má­sodik felében erősen megromlott, való­színűleg a rák egy formája támadta meg szervezetét. Legyengült állapotában egy tüdőgyulladás végzetes lett számára: 1888. december 21-én Dob utcai laká­sában elhunyt. Temetésekor a halottas kocsit bányászok kísérték a Kerepesi úti temetőbe. Alakja köré egy irodalomtörténeti legen­da is fonódik. Eszerint Jókai Mór Fekete gyémántok című 1870-ben megjelent re­gényében róla mintázta a bátor és úttörő bányamérnök, Berend Iván alakját. A le­genda valóság-magját több tény is támo­gatja. Az író és Zsigmondy már gyerek­korától ismerte egymást, ugyanis Jókai az 1830-as években a Zsigmondy családnál nyaralt mint cseregyerek. A két fiú egy asztalnál evett, egy szobában aludt. Az ifjúkori barátság életük végéig megma­radt, s mint képviselők is gyakran ültek együtt a képviselőházban. A regényben fontos szerepet játszik a bányatűz, a víz- és sújtólégveszély. Ezekkel kapcsolatos ismereteit Jókai minden bizonnyal barát­jától szerezte, s használta fel művében. A Margit-szigeti gyógyforrásokra épí­tett Szent Margit Gyógyfürdő pompás épülete a második világháborúban sú­lyosan megrongálódott, ezért 1958-ban lebontották. Helyén ma luxus gyógy­szálló működik. A Zsigmondy Vilmos által fúrt kút azonban ma is létezik, és a Halas tó mellett márványtábla örökí­ti meg a „legnagyobb magyar furkász” emlékét. ● A Margit-szigeti Margit fürdő (Klösz György felvétele) Ártézi kút a Városligetben (Vasárnapi Ujság, 1878) A Gloriette-díszkút (Klösz György felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom