Budapest, 2016. (39. évfolyam)
1. szám, január - Szántó András: Hónapokig karácsony!
BUDAPEST 2016 január 3 De vajon mi okozza a karácsonyi sokkot? – A kereskedelem évszázados erőfeszítése arra, hogy kihasználják az emberek alkalmi könnyelműségét és a másoknak való megfelelni akarását. Ehhez minden lehetséges eszközt kitalálnak – főleg az USA-ban, s az ötletek hamarabb körbefutnak a világon, mint a leggyorsabb járványok (a „piros ruha fehér szakáll” Mikulást is a Coca Cola cég találta fel! – újabban a lilaruhásat pedig a Milka). Természetesen kis hazánk sohasem maradhat ki az áramlatból. A magyarok nagyon hamar megtanulták a nálunk egyébként sohasem hallott Valentin-napot, az eddig csak sülttök formában ismert Halloweent, és most legújabban a terrortámadások miatt is baljós hangzású Fekete Pénteket. Fekete Péntek A horror- és vámpírfilmek erős divatját figyelve érthetővé válik, hogy az eredetileg tragédiákat fedő elnevezés hogyan válhatott vásárlást serkentő fogalommá. A nevet ugyanis már régóta használják az Egyesült Államokban, kezdetét az 1869-es pénzügyi válságra teszik. Újkori felfrissülése a karácsony előtt nagyon megnövekedő forgalomhoz kötődik. A nevet a philadelphiai rendőrség adta a hálaadást követő napnak (a hálaadás az USA-ban november negyedik csütörtökjére, tehát november 23–29 közé esik). Indul a karácsonyi bevásárlószezon, ami hatalmas dugókkal, a belvárosi boltokhoz siető vásárlók miatt tömött járdákkal jár. A média arra céloz a kifejezéssel, hogy a kereskedők ekkor kezdenek a pirosból (a veszteség színe a régebbi könyvelésekben) átmenni a feketébe (vagyis nyereséget termelni). Az első modern „Macy’s Thanks Giving Day Parade” óta a karácsonyi bevásárlószezon nem hivatalos kezdetét jelölve a „Black Friday” kifejezés csak az 1960-as években jelent meg. Azóta a karácsonyi felkészülés jóval előbb kezdődik, mint a klasszikus időkben – az üzletek ünnepi díszbe öltöznek, megjelennek a beöltözött nyugdíjasok és diákok a bevásárló utcákon és az áruházakban – a kereskedők pedig hatalmas akciózásba kezdenek. A városokban – lassan az egész világon – ilyenkor megszokott látvány a nagy leértékeléssel nyitó üzletek előtt órák hosszat várakozó emberek sora. Amikor bejutnak, lerohanják a boltot, mivel a legvonzóbb termékekből rendszerint csak néhány darab van. Mindez időnként sérülést, olykor halált is okoz. (2008-ban – akkor november 28-ára esett a fekete péntek – egy bolti alkalmazottat agyontapostak az egyik New York-i Walmart üvegajtaját az öt órai nyitás előtt percekkel beszakító vásárlók). A „kényelmesek” januárban tolonganak Tumultuózus jelenetek Budapesten is előfordulnak egy ideje, főleg az áruházláncok giga-akciói előtt vagy egy elektromos cikkeket forgalmazó áruház 1992-es nyitási akciójakor (a cég három év múlva tönkrement és eltűnt). Természetesen az emberek mindig is vágytak arra, hogy „jól járjanak” – a hatvanas években órákig álltam sorban a Corvin vagy az Úttörő Áruház bejáratánál a karácsony utáni, januári kiárusításkor (manapság „raktár-kisöprésnek” hívják) a húsz forintos férfiingért, vagy a néhány száz forintért kapható nagyon jó téli dzsekikért. Egyre hangosabb és nagyobb a karácsony-utálók tábora, akik ugyan nem negligálják az ünnepet, de a tolongást átteszik az ünnepek utánra. Ezt mutatja sok érdekes új jelenség is, például a szállodákban a november holt időszak, szinte csak üzleti utazók a vendégek. A két ünnep között és főként januárban azonban nagy a forgalom, a hotelek sok száz „családi” és „wellness” kedvezményt kínálnak, amelyek egyre népszerűbbek a magyar családok körében is. A másik új jelenség az ajándékozási szokások változása: az időhiányra hivatkozó, valójában lusta, vagy érzéketlen emberek jelentős hányada egyre inkább pénzt ad szeretteinek, mivel fogalma sincs, hogy a hozzá közel állók minek örülnének. A pénzzel aztán a megörvendeztetett családtagok az ünnep után, januárban mennek el vásárolni, az összeg még fel is értékelődik, hiszen a hatalmas árcsökkentések miatt többet vehetnek a korábbi értékeknél. Az üzletek ösztönző ötleteinek nálunk is nagy hagyománya van. Egy óra- és ékszerkereskedő már 1930-ban ajánlotta például a vevőinek: „A karácsonyi vásár alkalmából van szerencsém b. figyelmét dúsan felszerelt óra és ékszer raktáramra felhívni, melyeket t. cím részére 6 havi részletfizetésre is, a minden tárgyon feltüntetett kirakati árban felajánlom.” Hasonló ajánlattal jelentkezett egy úriszabó cég, a Szabó Testvérek (VIII. ker., Sándor utca 32.) 1934-ben. Az ünnepi időszak nagyobb keresletét remélve ajánlják: „Frakk és szmoking kényelmes folyószámla hitelre mélyen leszállított árban szerezhető be. Kölcsönzöm is méltányos díjazásért.” A ruhakölcsönzés a báli jelmezeken kívül korábban nem volt divatban Pesten, de az Angliából importált szokás (ott még ma is megszokott a frakk és cilinder kölcsönzés!) hamar meghonosodott. Megemelt kalapok Mind az ünnepekhez, mind a forgalom-növelési kereskedői ötletekhez tartozik a DIVAT kérdése, hiszen a hölgyek például – különösen a férjvadászat időszakában – nagyon fontosnak tartották a naprakész megjelenést. Asszonyként pedig már inkább arra koncentráltak, nehogy elmulasszák a kereskedők divatváltási, „raktár-kiürítési” akcióit, amikor az esetleg még évekig jól A Bucsánszky divatüzlet (Üllői út 53.) személyzete várja a vevőket. Reklámjuk szerint termékeik „az egész világ ízlését kielégítik”(Képeslap)
