Budapest, 2016. (39. évfolyam)
9. szám, szeptember - Bolgár György: Látta-e már Budapestet? - Saly Noémi: A múlt mélységes kútjai
BUDAPEST 2016 szeptember 29 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ Georg Klein magyar származású sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró 1947 óta Svédországban él. Az 1980-as évek óta megjelenő önéletrajzi munkáit, esszéköteteit, tudományfilozófiai írásait sok nyelven kiadták. Haza helyett című memoárjában a gyerekkor, a háborús évek, a menekülés és megmenekülés, az emigráció és a tudományos életpálya történetét mondja el a tőle megszokott bölcsességgel, éleslátással, szellemességgel és tömörséggel. Ára: 2990 Ft A művészeti alkotások megértéséhez kíván segítséget nyújtani ez a könyv. A tárgyalt művek többsége a késő középkor és a modern kor között keletkezett, amikor a figuratív művészeti stílus uralkodott. A könyv címszavai főként személyekről szólnak, a mitológia, a történelem és a vallási élet szereplőit mutatják be. Az ismert és kevésbé ismert műalkotásokkal gazdagon illusztrált kiadványt böngészve az olvasó számára könnyedén megfejthetővé válik „a művészet kódja”. Ára: 3900 Ft VÁROSHÁZA PESTEN. STADTHAUS IN PESTH – METSZET GEORG KLEIN: HAZA HELYETT Corvina Kiadó SARAH CARR-GOMM: A KÓDOLT MŰVÉSZET Holnap Kiadó Megjelent: Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben (1860) Rajzolta: Rohbock Lajos (Ludwig). Színezetlen acélmetszet. Paszpartuban, léckeretben. Képméret: 164x104 mm. Keretméret: 307x254 mm. Ára: 16000 Ft A metszet megvásárolható a Budapest Antikváriumban (1091 Budapest, Üllői út 11-13.). További információ: www.budapestantikvarium.hu lés-kutastól a megyei alispánnak, Szeleczky Márton nak ajándékozott, bizony a legendás királyi vadaskertre bukkanunk. S hogy amikor Szeleczky valamikor 1720 és ’30 között a romokra alapozva fölépíti saját impozáns kastélyát, az építkezés közben talált szép köveket beviszi a városba, és jó ismerőseinek ajándékozza – így kerülnek a mai Belvárosba, s onnan a Budapesti Történeti Múzeum reneszánsz termébe, ahol bárki megcsodálhatja őket. Eközben megismerkedhetünk magával Szeleczky urammal, aki hatalmas szigorral kötelezi jobbágyait gyerekeik iskoláztatására, és akinek városszéli palotájában vendégeskedik Mária Terézia felséges férjével, Ferenc császárral, aztán II. József több alkalommal is, amikor megszemlé lik a tiszteletükre rendezett hadgyakorlatot a Rákos mezején. (Tudja valaki pontosan, hol is feküdt az a Rákos mezeje, amely a magyar történelem lapjain lépten-nyomon előbbukan? Hát itt, az akkori pesti határban, karnyújtásnyira a Belvárostól. A könyvben szereplő remek régi térképek segítenek – végre! – odatalálni.) S hogy mi lett aztán a kastéllyal? 1798-ban Festetics Antal bir tokába került, innentől már képeink is vannak róla. De 1848-ban József nádor kérésére megválik tőle, hogy itt alakítsák ki az egye tem füvészkertjét... Füvészkert? Hiszen ismerjük. Hogy az igazgatósági épület...? Hogy annak a pincéjében? Vagy még annál is lejjebb? Türelmetlenül fogsz lapozni, kedves olvasó, és nem csalatkozol. S ha eddig is izgulhattunk eleget, már amennyiben fogékonyak vagyunk a félreértések, hiedelmek, téves történelmi magyarázatok tisztázására, elfeledett nagyjaink sokszor tragikus vagy legalábbis szomorú magánéletének rejtelmeire, hát a könyv második részében legalább ilyen kalandok várnak. Egy kissé lerövidített, megszerkesztett naplót olvashatunk, a szerző feljegyzéseit, amelyekben 1987. augusztus 11-től napról-napra rögzítette az Illés-kút feltárásának és rekonstrukciójának történetét. Tanács, Vízművek, Gázművek, kertészek, régészek, tűzoltók, katonaság, az Alfa mozi üzemeltetői, a Vörös Meteor búvárai, a metróépítés tervezőmérnökei, Ráday Mihály és a Város védő (akkor még Városszépítő) Egyesület (emlékszünk, ugye, a híres kérdésre: – Ugyan kitől akarják megvédeni az elvtársak a várost?), a Műemlékfelügyelőség, a Kelet-Pesti Vendéglátóipari Vállalat... Az ember csak kapkodja a fejét, ki mindenki válik szereplőjévé ennek a csak látszólag egyszerű ügynek: megkeresni és lehetőleg helyreállítani egy számtalan helyen említett, elég jól (mármint a kutatás jóvoltából elég jól) lokalizálható, nem kis méretű mérnöki műtárgyat. Hogyan talál egy maroknyi civil csapat anyagi forrásokat a forrásra? Mit tehet, ha hitegetik, becsapják, cserben hagyják, keresztbe tesznek? Ha a legközvetlenebb munkatárs megbízhatatlannak bizonyul, ha valaki megsértődik? Előbukkanó kövek, téglák sorsa, szigetelés, tetőcserép, vasrács és emléktábla: mindebből a gomolygásból bukkan elő ennek a sikersztorinak a végén a megújult, szépen felújított Illés-kút, hogy az ortodox egyház áldásával nyerje vissza igazi mivoltát. S persze még nincs vége: mert a kútház területének tulajdonosa ma a Közszolgálati Egyetem, amelynek kerítése mögé egyelőre nem könnyen lép földi halandó, használója viszont a Természettudományi Múzeum, amelynek ottani hónapjai-évei igencsak meg vannak számlálva... De a kötet lezárása előtti utolsó pillanatban jött a hír: az egyetem megbízásából végzett vízföldtani kutatások során kiemelték az alvó kútból a vízoszlopot, s az Illés-kút forrása életre kelt! ● Buza Péter: Bandusia forrása. Városháza Kiadó 2016, 142 oldal. A kötet 2800 forintos áron megvásárolható a kiadónál, az Ötpacsirta utca 4. szám alatt, hétköznapokon, munkaidőben. Jelezze előzetesen vételi szándékát a 06/20-258-9771-es mobilszámon vagy a kozarid@fszek.hu e-mail címen. A BUDAPEST ANTIKVÁRIUM AJÁNLATA
