Budapest, 2016. (39. évfolyam)
8. szám, augusztus - Závada Péter: Budapesmód - Török András: Górcső és tágasság, jutalomjáték formájában
BUDAPEST 2016 augusztus 28 VERSLÁB ● VERSLÁB ● VERSLÁB ● VERSLÁB A ROVATOT SZERKESZTI: KIRSCHNER PÉTER Závada Péter (Akkezdet Phiai) BUDAPESMÓD (részlet) Budapest füstös nappalim, ahova talpig fáradtan érek haza aznap is, ha éppen otthon maradtam. Budapest a dús szád. A Duna a mosolyod, ha fürdéskor a duschbad épp az ajkadon csorog. Budapest az önmarcang, a hídvám és a sarc. Egy elmemélyi néma hang. Egy arc nélküli arc. Ha szélesebb lenne, lehetne gyúrópad. Rajta tricepszezne egész Európa. Budapest az éjszaka: egy lehordott zsúrnadrág. Épp hogy egy kissé szakadt. Épp hogy túl nagy rád. Tömény szoknyaköltemény. Klasszikus, de kortárs. A konformizmus kosztümén Pest a mélydekoltázs. Budapest izzadt, sós ing csak úgy belehányva Európa shopping papírzacskójába. Pánik és malteregó. Kis szájszéli komplexus. Egy kifosztott Tesco polcán hagyott konzervhús. Pest: erkélyen disznót vágni. Lakótelep, terasz, kiskád. Hogy tavasszal a Kosztolányin virágzanak a rasszisták. GÓRCSŐ ÉS TÁGASSÁG, JUTALOMJÁTÉK FORMÁJÁBAN Török András Másfél évvel az Ybl bicentenáriumi év lezárulta után megjelent egy több tekintetben különleges könyv, amelynek csak a tárgya világos (a 19. század meghatározó magyar építésze), de se fókusza, se célja nem magától értetődő. Műfaja az építészettörténet, az urbanisztika és a gyakorlati műemlékvédelem határvidékén keresendő. Ez a könyv tizenkét jelentős Ybl Miklós épületet vesz górcső alá, ame lyek mind a Nemzeti Múzeum közelében épültek – nyolc épület a szűken vett Palotanegyedben, három a negyedet határoló útvonal belvárosi oldalán épült, egyetlen ház (Vámház körút 15.) pedig a közelben, a Ferencváros peremén áll. Ez a könyv voltaképpen az „Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig” című két évvel ezelőtt megjelent alapos jegyzetekkel ellátott tudós kiadvány folytatása. Ahogy az egyik szerző, Hidvégi Violetta írja a beve zetőben: „Megfordultak az arányok; a szöveg visszahúzódott és a látvány lett a főszereplő. Két művészeti ágat kapcsoltunk össze: az építészetet és a fényképészetet. Két korszakot: a XIX. és a XXI. századot. A XIX. század meghatározó építésze, Ybl Miklós és a korszak kiemelkedő városfényképésze, Klösz György munkáit állítottuk párba. Hozzájuk csatlakozott napjaink fényképésze, Sebestyén László, aki egyaránt használja a modern kor digitális fényképezőgépét, de a nagy elődhöz hasonló eljárással is készít felvételeket. Klösz munkái nem sokkal átadásuk után ábrázolják Ybl épületeit, míg Sebestyén László képein azt láthatjuk, milyenné váltak az eltelt közel másfél évszázadban. Jól sáfárkodtunk-e a ránk bízott építészeti hagyatékkal, vagy méltatlannak bizonyultunk rá.”