Budapest, 2016. (39. évfolyam)

8. szám, augusztus - Buza Péter: Kastély Rákos mezején

BUDAPEST

2016 augusztus

2

Nem kérdés: Rákos mezeje a Rákos patak és a város közötti sík terület. Az is ismert tény, hogy a patak – olykor folyó – hajdan nem a mai medervonalát követve ölelte körül Pestet. Hogy a torkolatánál kezdjük középkori helyzetének a leírását, a Duna akkor még a maiénál keletebbre fekvő főmedrét nagyjából az Óbudai sziget déli csücske magasságában érte el. Innen visszafelé sorolva pozíciója állomásait: északról megkerülte az Ökördűlőt (nettó árterület a későbbi Városliget), követte a Róbert Károly majd a Hungária körút vonalát, hogy aztán szűkülő kanyart véve – valahol félúton a Baross és az Üllői út között –, átszelje a Kerepesi úti temető területét, nagyjából az Orczy térnél érve el egy újabb, a városhoz közelebb eső és szélesebb Duna-ágat. Amely végül az anyafolyóhoz valahol a Boráros tér alatt futott be. Ne hallgassuk el, még ennél is cifrább a dolog. Volt ugyanis az Ős-Rákosnak két régebbi medre is. Kelet felé mutat az egyik. Forrásvidékét Felsőrákoson, a Kerepesi út és Keresztúri út találkozási pontjánál kell keresnünk. Egy másik ág pedig a Kőbánya-Kispest vasútállomás tájékáról indulva (a városrész neve Kúttó!), áthaladva a Városligeten (ezért Városligeti-patakként is megnevezik olykor) fut bele az elsőként leírt, mondjuk úgy: főágba. Rákos mezejének zuglói szakasza mocsaras árterület. S részben az Erzsébet- s Józsefváros területén fekvő része is (ezért kellett annak idején a Keleti pályaudvar csarnokát a kivitelező Gregersen cégnek hatalmas s mélyre nyúló vörösfenyő cölöpökre építenie). A terepviszonyok az Orczy térnél váltanak. Az Orczy és a Haller út vonalán (Rákos-ároknak hívják árulkodó módon ezt a határárkot a régi források) a régi patak pesti partjának terepszintje magasabban van jó néhány méterrel, mint például a zuglói. Köszönhetően a Kőbánya alatti mészkőréteg itt lankásan ellaposodó, de még kitartó elhelyezkedésének.

Kastély Rákos mezején

Buza Péter

Sok száz éve adós a históriai irodalom Rákos mezeje határvonalainak kitűzésével. Ahhoz képest, hogy milyen fontos szerepet játszott egészen a 18. század végéig az ország, a nemzet történetében, ez bizony nehezen elfogadható. Az ok azonban egyszerű. Középkori térkép Pest határáról nem létezik. S amikor az írásos források olyan eseményekről mesélnek, amelyek itt zajlottak le, a helyszín pontos azonosítására – megelégedve a puszta megnevezéssel – nem tesznek kísérletet. Pedig itt állt Mátyás vadászkastélya! És romjain itt magasodik az egyetemi Füvészkert főépülete. Az egyetlen ma is álló korai barokk világi építmény Pest városában.

Budapest ősvízrajzi térképe