Budapest, 2016. (39. évfolyam)
6. szám, június - Erdős Virág: Világító testek - Buza Péter: Keressék a gondolatot!
BUDAPEST 2016 június 29 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ A könyv a 19. század végén kialakuló új művészeti irányzat, a szimbolizmus magyarországi történetét vizsgálja. Részletesen bemutatja, melyek voltak az irányzat jellemző vonásai, és miképp jelent meg a magyar képzőművészetben, hogyan mutatkozott meg a hatása az egyes kiemelkedő magyar mesterek munkáiban. Olyan nagyszerű alkotók életművében találkozhatunk ugyanis szimbolista vonásokkal, mint Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Nagy Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár vagy Rippl-Rónai József. Ára: 4990 Ft A kötet rendkívül gazdag képanyaggal állít emléket a vári palota sok évszázados történetének. Mindmáig a legteljesebb és legpontosabb leírás a II. világháborút követően arról, amit a palotával kapcsolatban tudni lehet. Ára: 10000 Ft A könyv megvásárolható a Budapest Antikváriumban (1091 Budapest, Üllői út 11–13.). Honlapunk a www.budapestantikvarium.hu címen tekinthető meg. FELFEDEZŐ UTAK SZECESSZIÓS ÉPÜLETORNAMENTIKA A VIDÉKI MAGYARORSZÁGON Holnap Kiadó GELLÉR KATALIN: A MAGYAR SZIMBOLIZMUS Corvina Kiadó CZAGÁNY ISTVÁN: A BUDAVÁRI PALOTA ÉS A SZENT GYÖRGY TÉRI ÉPÜLETEK Műszaki Kiadó, 1966 A kötet elsőként tesz kísérletet arra, hogy a díszítményeken keresztül mutassa be a magyar városok szecessziós épített örökségét. A könyv száznyolc épület díszítőrendszerét ismerteti részletesebben, öt városközpont további kilencvenkét épületére tér ki, és ajánlásokat fogalmaz meg az útvonalak folytatására. Arra is bátorítja az Olvasót, hogy egy-egy séta alkalmával fedezze fel a bemutatott városokat, s figyelje, keresse a környező települések árnyas mellékutcáiban rejtőzködő értékeket is. Ára: 3900 Ft A BUDAPEST ANTIKVÁRIUM AJÁNLATA utcába, ha igényt tartok a tiszteletpéldányra, amit nekem szánt. Mert megint éppen utazni készül, egy Kossuth-konferenciára hívták meg Itáliába. Jaj! Tudnék abban segíteni, hogy valami nagyon olcsó szállást találjon?. Az ablaknál ül, ölében termetes, öblös, hatalmas kézitáskája, talán bele is férne, akkora. Mindig ezzel látom jönni-menni a városban messziről is felismerhető alakját, mozgását: túl a nyolcvanon is megőriz valamit a született fürgeségből, összetéveszthetetlen figurája a számomra is egyre régebbi Pestnek. Sokan ismerjük, ha egyszer is láttuk. „Örömmel Buza Péternek Berényi Zsuzsanna Ágnes” – írta be a belső borítóra kissé fáradt vonalvezetésű betűkkel, mikor már másnap dél körül beléptem az „üzembe”. Éppen szendvicset ebédelt a pult mögött. Én is nagyon örülök, kedves Zsuzsanna! Utoljára akkor hallottam arról, hogy megírni készül a cég történetét – sőt, mint mondta, már meg is írta –, amikor azért hívott fel, hogy elpanaszolja, a „tanács” ki akarja rakni a Király utca 27. földszintjének boltbérleményéből. Akkor már terjedtek a hírek a kerületnek a házértékesítések körüli ténykedéséről – azzal vigasztaltam, talán elcsendesül a boom, megmarad a ház. S neki is talán a 39 négyzetmétere. Néhány hónappal később örömmel értesültem arról is, hogy a kerület 300 ezerrel hajlandó támogatni a kötet kiadását. S ez, íme, meg is történt. Mármint a kiadás. Mert a támogatók listáján a Budapest Bank Budapestért Alapítvány és a MAZSIHISZ meg az Óvás Egyesület megnevezése mellől hiányzik az Erzsébetvárosi Önkormányzat. Aki elég türelmes, hogy sorról-sorra haladva kibányássza a száz oldalnyi könyvszöveg adatait, meglehetős pontossággal kiolvashatja belőle a város jelvénygyár-nézőpontú történetét. Tulajdonképpen az országét is. Mert miközben sűrű adatbokrokban találkozik az iskolai, a sport, a politikai, a szakmai kitűzők méreteivel, felirataival, anyagával – katonásan s keményen jön vele szemben mindnyájunk közös históriája. S persze a cégé is. A tipikus kisvállalkozásé, amelyet minden történelmi vihar azonnal felkap s pehelyként repít ki a vékony egzisztencia fészkéből. A jelvényre, amelyet sapkára, kalapra, kabátra, zubbonyra tűznek, amit a turistabotra szegelnek, mára egyre kevesebbeknek támad égető szüksége, hogy eltartsák a múzeumi gépekkel és szerszámokkal dolgozó Berényi Zsuzsanna Ágnest. De a szerény élethez elég a szerény-szegény nyugdíj. Szürkén él a cégfőnök a maga gyárboltjában. S mindig színesen álmodik. Most például éppen arról, hogy az ipartörténetileg védett berendezés, a hatalmas jelvény-gyűjtemény lehetne akár egy múzeum is: ugyanitt. Egy gyárként is működő kiállítóhely. Örömmel olvastam a mű megszületése körül bábáskodók között Kincses Károly (a fotókat készítette, sok százat, együtt élvezhetők a mellékletként csatolt CD-n) és a szerkesztő, a kitűnő filmszakíró Gál Mihály nevét. Ők is pártolják, lám, a hitvallókat! Tudják, nem lehet legyőzni azt, akinek tervei vannak. S akinek a tervei a legfontosabbak. Ötszáz példányban készült a könyv – mondja a szerző. És hogy nagyon reméli, a kiadó nem fizet rá. Keressék a Gondolatot! A gondolatot. ● Berényi Zsuzsanna Ágnes: Történelem jelvényekben elbeszélve – Az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár. Gondolat Kiadó Budapest, 2015. Ára: 4950,-Ft
