Budapest, 2016. (39. évfolyam)
6. szám, június - Gál Vilmos - Ihász István: Rejtélyes képek világa
BUDAPEST 2016 június 20 Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából ama sorsdöntő napok hevületében (majd ellenében), a későbbi hosszú évtizedek hallgatásának ihletésében született képzőművészeti alkotások – rajzok, festmények, grafikai sorozatok, plakátok és kisplasztikai művek – együttesét hívja segítségül a Magyar Nemzeti Múzeum a forradalom vizuális lenyomatának megjelenítéséhez, legfontosabb eseményeinek, színhelyeinek, híres és névtelen szereplőinek dokumentatív erejű vagy átlényegített megidézéséhez. Mert bár a történelmet szokásosan a győztesek írják, hiszünk a korabeli tanúk visszaemlékezéseiben, rajzaiban, fényképeiben, egyszersmind a kreált történelmet túlélő, felülíró lenyomatában. Párba állítva 1956-nak még nincs önálló szakmúzeuma vagy akár csak képtára, a Nemzeti Múzeumban őrzött mintegy négyszáz tételből nyújtott válogatáshoz Sümegi György szakértői segítségével sikerült több művészt és alkotást felkutatni s ezen kölcsön műtárgyakkal együtt állt össze a bemutatott egység. Az itthon, tiltásban dolgozó művészeket (Amberg József, Baranyay András, Bényi Árpád, Bíró Lajos, Borsos Miklós, Darvas Árpád, Dede Ernő, Deim Pál, Ferenczi Béni, Haraszti István, Jakovits József, Kondor Béla, Papp Oszkár, Szőnyi István, Tóth Sándor, Veress Pál) a nyugati világ hírességei (Marc Chagall, Jean Cocteau, Oskar Kokoschka), valamint az emigrációsok (Ambrus Győző, Balogh Zoltán, Dávid Kiss Mária, Lux Antal, Marosán Gyula, Nagy Éva, Pázmándy István, Rapaich Richárd, Szalay Lajos) alkotásai egészítik ki. A felvonultatott mintegy 250 mű az egyszerű ceruzás-golyóstollas vázlatoktól a mívesebb tusrajzokon át az egészen kiváló szitanyomatokig, linómetszetekig, akvarell-és olajfestményekig terjed, ezeket néhány kisplasztika, érem és verőtöve, emlékműterv és -makett, továbbá a mindezeket megerősítő fénykép, kordokumentum, transzparens, graffiti és használati tárgy egészít ki. Történeti jellegű tárlatunk célja nem csupán az autonóm alkotások egyedi művészettörténeti értékű-rendszerű bemutatása – bár az egyes képtípusok, a motívumhasználat összevetése-mérlegelése önmagában is értékes következtetésekhez vezetheti a műítészeket –, hanem hogy a történeti folyamat illusztrációiként mennyire alkalmasak képi fogódzókat adni a legendás Rejtélyes képek világa Gál Vilmos – Ihász István Új időszaki kiállítással készül a Nemzeti Múzeum az 1956-os forradalom 60. évfordulójára: Rejt/Jel/Képek ’56 – A forradalom titkos művészete címmel. A hétszázhúsz négyzetméter alapterületen, a József nádor termekben berendezett tárlat június 23-november 13 között lesz látogatható. Ihász István és Gál Vilmos kurátorok írásaival mutatjuk be a szándékokat s az eredményt – amit, mire ezt a lapszámunkat kézhez veszik, olvasóink is szemrevételezhetnek.
