Budapest, 2016. (39. évfolyam)
3. szám, március - Mezősi Miklós: Képes fejezetek a budapesti – egyéni/közösségi – közlekedés évszázados történetéből - Fodor Béla: A derékhad dicsérete
BUDAPEST 2016 március 28 VERSLÁB ● VERSLÁB ● VERSLÁB ● VERSLÁB A ROVATOT SZERKESZTI: KIRSCHNER PÉTER Mezősi Miklós Képes fejezetek a budapesti – egyéni/közösségi – közlekedés évszázados történetéből Átkelés a Dunán 1900-ban Folyó színén a szellő borzolása a víz haján rendezte fodrait – ilyen volt a déli árnyék rajzolása, s te illegetted árva bokraid. Csónakunk velünk meg-megremeg. Elkötöttük, és a szellő arra int: cirkáljunk és élvezzük fodrait, van belőlük itt is, ott is rengeteg. Kedved visszhangzott, és kedves zúgaid. Zavartalan volt – tiszta, mint a víz, a csend. Felszíni (kötöttpályás) közlekedés az 1980-as években Van úgy hogy nincs mit tenni most elmenne rímnek itt a pilla most lenyugszik szemhéjunk megáll egész nap végzett pislogása most én innen őszintén nem látok villamost mivel hogy oly sötét is van és nem jön erre most az istenért utasbarát tuja (villanyosnak hívta még a nagymamám) ne vedd úgy hogy felékszereztem villamos rímekkel ezt a versem pedig mi jó poén volt akkor és utána is de hogy van ez most várod még a régi rímek illatát a pislogásos árva-sárga villamossal Gyalogszerrel a 21. századelőn Ma oly vidám vagyok miért van és honnan jön ez hová halad s miféle útja van elméletet kovácsolok pedig tudom hogy gyors iramban fog bedőlni víg táncot járok gyors ütemre lépdelek Zárszó Nézd el, ha áthágtam határaink. Mert sokszor átléptem – de Máraink például fekszik mások közt és óva int, hogy közhelyes (vagy közteres) legyek. Hát most (halkan, de érthetően rím esett) köhint. A DERÉKHAD DICSÉRETE Fodor Béla Örülhetnek a Budapest (és az ország) építészetének történetével foglalkozó profi és amatőr kutatók, mert a múlt év végén megjelent egy valóban hiánypótló kötet: Építőművészek Ybl és Lechner korában címmel. A tanulmánykötet szerkesztője Rozsnyai József , szerzői pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének hallgatói – a szerkesztő tanítványai voltak.
