Budapest, 2015. (38. évfolyam)
3. szám március - Kálmán Attila: Passzívház, avagy a közgondolkodás jövője
„Reményeink szerint új kultúrát hoztunk a közgondolkodásba Budapesten, Magyarországon és Európában is” – fogalmazott Tóth József polgármester, amikor január 27-én ün nepélyes keretek között, jelentős sajtóérdeklődés mellett jelképesen is átadta a lakáskulcsot a százlakásos passzívház egyik bérlőjének. Amint idézett mondatával a polgármester is utalt rá, az épület iránti közfigyelem érthető: az önkormányzat legújabb beruházása, az úgynevezett passzívtechnológiával készült, tehát rendkívül energiatakarékos, százlakásos bérház méretével, közösségi jellegével lehet egyedülálló vállalkozás kontinens-szerte. Az átadón elhangzott, az első ilyen ház 24 éve épült Németországban, Európában jelenleg 32 ezer passzívtechnológiás, de többnyire kisebb épület van. Hazánkban ez a huszadik, ám közülük a legnagyobb is csupán egy ötlakásos társasház. A szigorú minősítési rendszer következtében a most átadott épület energiafelhasználása a vártnál is kisebb: 84 százalékkal kevesebb, mint az átlagos házaké. Jóllehet a lakók havonta bruttó 1101 forintos lakbért fizetnek négyzetméterenként, cserébe rendkívül alacsonyak a rezsiköltségek: a fűtésért 2332, a meleg vízért pedig köbméterenként ezer forintot kell fizetni havonta. Vélhetően sokan osztottak-szoroztak, hiszen az érdeklődés már a kezdeti meghirdetéskor viszonylag jelentős volt: a lakásbérlemények pályáztatásának első és második fordulójában összesen 38 család adott be igénylést sikeresen, velük már meg is kötötték a szerződést. A pályáztatás harmadik fordulója december közepén indult és január 30-án zárult, az önkormányzat pedig várhatóan márciusban dönt a beköltözők személyéről: harmincan jelentkeztek. A kerület teljes egészében saját költségén, 2,3 milliárd forintból valósította meg a Reitter Ferenc utca, Zsinór utca, Jász utca és Fáy utca által határolt ingatlanon kivitelezett, úttörő jellegű beruházást. Tóth József emlékeztetett arra, hogy a tervezés első lépéseként a telekbeépítésre vonatkozó városrendezési tanulmány készült, amelyet a vázlattervekkel együtt 2011 októberében véleményezett a tervtanács. Az önkormányzat által kijelölt négy telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására lefolytatták a 100 lakásos épület elvi építési engedélyeztetési eljárását, majd elvégezték a szükséges telekalakítást. A négy ingatlan összevonásával, mintegy 4400 négyzetméteres területen megvalósult, három házból álló épületegyüttes nettó alapterülete csaknem 9800 négyzetméter, a lakások átlagosan ötven négyzetméteresek. A passzívház egészen különleges, egyedi jellegével illeszkedik a városrész évekkel ezelőtt megkezdett hosszú távú energiahatékonysági ökoprogramjához is. A kerület – az egyre szűkösebb állami-központi források ellenére – évente még mindig 400-500 millió forintot költ az épületek környezettudatos, energiahatékony felújítására. Emellett a korábbi ciklusokban is számos új bérházat emelt, több száz lakásban biztosítva otthont az itt élőknek: 2002 óta számos helyszínen mintegy félezer bérlakást adott át, s így – a lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva – mintegy 800 családnak oldotta meg a biztonságos, minőségi lakhatását. E sorba illeszkedik ez a teljesen új beruházás a Jász utca 89–91. és a Zsinór utca 23–25. szám metszésében fekvő ingatlanon, egy korábban szanált területen. Ezzel pedig a kerület tulajdonában álló új bérlemények száma már eléri a hatszázat, ami összesen 30 ezer négyzetméternyi lakófelületet jelent. Passzívház, avagy a közgondolkodás jövője szöveg: Kálmán Attila, fotó: Sebestyén László Háromévnyi előkészítés és alapos tervezés után január végén átadták a méreteit és közösségi jellegét tekintve Európa-szerte is példa nélküli, a XIII. kerület saját beruházásában 2,3 milliárd forintért megépült százlakásos passzívházat. 10 BUDAPEST 2015 március A németországi Darmstadt Passivhaus Institut (DPI) általi minősített passzívház komplex tervezői szemléletet jelent: már a tervezéskor olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek minimalizálják az épület hőveszteségét, s maximalizálják a hőnyereségét, hasznosítva a belső hőforrások energiáját. A tervezés alapvető eszköze a passzívháztervező programcsomag, amelyet a DPI fejlesztett ki és amellyel a különböző tájoláshoz, épülettömegekhez, alaprajzi variációkhoz és a különböző épületgépészeti megoldásokhoz kapcsolódó energetikai jellemzők – melyeket a falak hőszigetelésével, háromrétegű ablakokkal és gépi szellőzéssel érnek el – tesztelhetők, így optimális energiamérleg alakítható ki.
