Budapest, 2015. (38. évfolyam)
2. szám február - Kádár József: TÉGLÁRÓL TÉGLÁRA - Kőbánya agyagából
1838-ban lesújtott a hármasvárosra a nagy árvíz. Főleg a balpart szenvedte meg a katasztrófát. Pest Városa szerződést kötött Alois Miesbach bécsi vállalkozóval – akinek ekkor már több üzeme működött – egy nagyteljesítményű téglagyár azonnali felállítására, negyven holdnyi területet bocsátva rendelkezésére a Jászberényi út mellett. Kiegyeztek harminc millióval Miesbach kitűnő szervező volt, és már az év őszéig több mint hárommillió téglát adott át a városnak. A gyors termelési eredményhez valószínűleg vetőládákat is hozott át más gyáraiból, mert pesti bontásokból is kerültek elő ausztriai jelzésű termékei. Ausztriai gyáraiban az A és M betűk között kerek palást formában az osztrák címer látható, a kétfejű sas karmai közt a karddal és országalmával. Ez a címerhasználat jelezte, hogy elnyerte az „udvari szállító” megtisztelő minősítést. Magyarországi tégláit a korábban kialakított téglakép szerint jelölte, a vetőládába erősített betétekkel, középen a magyar címerpajzs volt látható, fölötte a kihajló formájú koronával. Miesbach kőbányai gyára vezetését unokaöccsére, Heinrich Drasché ra bízta. A szá zad közepére jelentősen felfutott a termelés: elérte a 15 milliós darabszámot. A telep is terjeszkedett: a Gránátos és Kozma utcák felé, bekebelezve a korábbi Zitterbarth-féle gyárat is. A téglaégetéshez a szenet Dorog– Tokod térségében működő saját bányáikból biztosították. Drasche Henrik 1847-ben az üzemek vezetését átadta öccsének, Gusztáv nak. 1857-ben Miesbach meghalt, hatalmas gyár- és bányabirodalmát Henrik örökölte. Miután ausztriai vállalata 1869-ben Wienerberger-részvénytársaságként működött tovább, ez időtől fogva természetesen más jelet kellett használniuk. A magyar téglakép Kőbánya agyagából Kádár József A 18. század elején jelentős építkezések kezdődtek Pest, Buda és Óbuda városában, sok építőanyagra volt szükség Az addigiak mellett új téglagyárakat alapítottak, többek között Kőbányán Lechner Ödönnek, a magyar szecesszió zseniális építészének fölmenői. Budapest X. kerületének névadó része a környező térségből mintegy negyven méterrel emelkedik ki. A terület déli pereme – „Óhegy alja” – a mai Vaspálya útig terjedt, míg északon a Maglódi út határolta. Ezen túl, a „rákosi réteken” halad a Jászberényi út, s alatta, nagy mélységig a kiváló minőségű agyag. A 19. század közepéhez érkezve már sokan mások is kihasználták a lehetőségeket. Ezek közül egynek a sorsa alakulásával mutatjuk be az iparág száz évét itt, Kelet-Pesten. 9 BUDAPEST 2015 február TÉGLÁRÓL TÉGLÁRA Alois Miesbach kőbányai téglagyára Alois Miesbach Drasche Henrik Drasche Gusztáv
