Budapest, 2015. (38. évfolyam)

2. szám február - Albertini Béla: FÉNYIRDA - A Dohány utca és a fotókultúra

A Dohány utca 1. szám alatt az első eme­leten (a „Szegedi kávéház” mellett) lakott 1864-ben Szokoly Viktor (1835–1913), Az Ország Tükre című „budapesti képes köz­löny” szerkesztője. Munkássága idején, november elsején jelent meg a lapban a vezércikk Rottenbiller Lipót ról, akinek városvezetői szerepe közismert. Az írást egy Rottenbiller-portré illusztrálta. A gra­fikai arckép aláírásából kiderül, hogy az fénykép után készült. 1 Az Ország Tükrét szerkesztő Szokoly Viktor fotótörténeti érdeme, hogy Rot­tenbiller Lipót neve alatt zárójelben ol­vasható a fénykép készítőjének neve is: „Schrecker fényképe után”. A fotográfus te ­hát Schrecker Ignác udvari fényképész, a hatvanas évek fontos mestere volt. A Dohány utca 10. számú házban (amely most éppen kiürítve, romos állapotban várja sorsa változását) született 1901. feb­ruár 22-én Reich Izrael és Guttmann Her ­mina István nevű fia. „A gyermek csalá ­di neve »Lóránt«-ra változott” (idézet az A Dohány utca és a fotókultúra Albertini Béla Aki mostanában végigmegy a Dohány utcán, ahol az utóbbi évtizedben körülbelül annyi „vendéglátóipari egység”-nek álcázott új kocsma létesült – alkalmasint kis csemegeboltok helyén –, mint amennyi szeméttartót és frissen kiültetett fácskát semmisítettek meg a pajkos erre járók, ahol némely boltok munkatársai a saját portájuk előtti járdára szemetelik a csikkeket, ahol nyáron a késő délutáni csúcsforgalomban az autós azt a pillanatot is elátkozza amikor ide befordult, ahol évszaktól függetlenül este tizenegytől hajnali ötig részeg csordák főként angol nyelven ordibálva tántorognak hazafelé, szóval az erre járó ember valószínűleg nem is sejti, hogy 1945 előtt a Dohány utca a fotókultúra egyik fontos bázisa volt. 4 BUDAPEST 2015 február FÉNYIRDA Lóránt István képriportja, Münchner Illustrierte Presse, 1932 Moholy-Nagy felvétele tréfás képpárban,1930

Next

/
Oldalképek
Tartalom