Budapest, 2015. (38. évfolyam)
11. szám november - Barokk zene francia akcentussal - A királyi palota a kultúra vára - A túlélő árnyéka
30 BUDAPEST 2015 november Az újkori palota változatos történetét építészeti tervek, látképek, fényképek segítségével, a palota egykori dekorációjának és berendezésének itt-ott megőrződött emlékeit a legmodernebb technikákkal bemutatva idézi fel a kiállítás. 3D-s animáció érzékelteti a palota építési fázisait, érintőképernyők és múzeumpedagógiai állomások várják a látogatókat. A tárlaton látható két, az eredeti tervek szerint helyreállított falrekonstrukció, egy fehér-arany vörös brokát tükrös barokk falrészlet Mária Terézia fogadóterméből és a 19. század végi Hunyadi terem újrafaragott neoreneszánsz falburkolata Benczúr Gyula : Mátyás fogadja a pápai követeket című festményével. A kiállítás végigviszi az érdeklődőket a palota három évszázados történetén, megtudhatjuk hogyan lett katonai létesítményből királyi palota, majd „a kultúra vára”, milyen stílusváltásokon, átépítéseken esett át napjainkig. A tárlat a jelennél véget ér, de a történet folytatódik... ● El Kazovszkij (1948–2008) a késő 20. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt. Festőként, performerként, díszlettervezőként és – ma már tudjuk – költőként is hatalmas életművet hagyott hátra, amelynek roppant elevenségét és mélységeit a kortársak is azonnal fölismerték. A Magyar Nemzeti Galéria mintegy 400 művet bemutató kiállítása arra vállalkozik, hogy művészettörténetileg pontosabb képet rajzoljon mindarról, amit El Kazovszkij fájdalmasan korai halálával örökül hagyott. A kiállítás egymástól markánsan elkülönülő szekciói egy-egy karakteres metszetben villantják fel El Kazovszkijt és művészetét. A rendezés nem állít fel közöttük fontossági sorrendet, illetve nem határoz meg a nézőknek egyértelmű bejárási útvonalat, inkább arra ösztönöz, hogy a labirintusszerű térben járkálva szokatlan összefüggésekre figyeljünk fel vagy ismerjünk rá. A kiállítás az El Kazovszkij Alapítvány együttműködésével jött létre. ● A KIRÁLYI PALOTA A KULTÚRA VÁRA A Budavári Palota története 1686-tól napjainkig Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum, állandó kiállítás A TÚLÉLŐ ÁRNYÉKA Az El Kazovszkij-élet/mű Magyar Nemzeti Galéria, 2016. február 14-ig Kevés stílusosabb halálnemet képzelhet el magának egy muzsikus, mint hogy a saját karmesteri pálcája végez vele. Jean-Baptiste Lully így búcsúzott az élettől a szakma első „vértanújaként”: átszúrta a lábát a pálcával, a seb pedig elfertőződött. Franciaország egy zseniális zenészt veszített el, aki a Napkirály kegyenceként sokáig korlátlan ura volt a párizsi zenei életnek. Ebbe a világba, a francia barokk mámoros napjaiba hívja önöket a Budapesti Fesztiválzenekar, amelynek Barokk Együttesét ezúttal a régizene valódi nagyágyúja, a belga hegedűművész-karmester, Sigiswald Kuijken vezeti majd. A koncerten Lully Roland-szvitje mellett a másik barokk gigász, Jean-Philippe Rameau szellemes operájából készült Platée-szvitet is hallhatja a közön ség, Jean-Féry Rebel muzsikája pedig egy fantáziavilágba csalogat. A francia kantáta megteremtőjének, Louis-Nicolas Clérambault -nak a szerzeményét a fantasztikus kanadai szoprán, Stephanie True adja elő, kecses korabeli táncmozdulatokkal fűszerezve előadását. ● BAROKK ZENE FRANCIA AKCENTUSSAL Kuijken újra a BFZ-vel zenél Zeneakadémia, 2015. november 27-28. Stephanie True A főőrség épülete, 1936. El Kazovszkij: Tengerparti balett, 1982. A. Gyűjtemény. Fotó: Áment Gellért
