Budapest, 2015. (38. évfolyam)
10. szám október - Simplicissimus Budapestje
Simplicissimus Budapestje BEVEZETÉS A KORSZERÛ SZNOB- ÉS HEDONIZMUSBA, VALAMINT AZ ALKALMAZOTT EMBERLESÉS TUDOMÁNYÁBA 1815. október 4: megalapítják az Irgalmasok Budai Kórházát Már sokszor elképzeltem a város történelmi animációs filmjét arról, hogyan alakult a középkortól máig. Épült, pusztult Pest és Buda, egyre növekedett. Ma már leginkább úgy képzelem el, mint a Google Street View-t, amelynek egy visszafelé gombja is van, bármelyik címnél vissza lehetne menni időben – az lenne a csodás... Ez csírájában meg is van: a régi térképeken visszafelé lehet követni egy címet. A kollektív emlékezet nagyjából a 48-as forradalomig tud visszamenni, akkor állt már a Lánchíd, a Királyi Palota jóval kisebb, nincs Nagykörút, Andrássy út és Országház, van viszont Újépület, pesti óváros és Tabán... A kétszáz évvel ezelőtti, lényegében földszintes és fapados Pest, a szinte teljesen kopár Rózsadomb, a szinte teljes német nyelvűség már kívül esik a közös emlékeken. Ezt a kétszáz évvel ezelőtti három, önálló életet élő várost elemekből kell minden alkalommal összeraknunk. E merengés apropóját egy kétszáz évvel ezelőtti budai kórházalapítás adja: 1815. október 4-én nyílt meg a Heinrich Keresztély tervezte kétemeletes épületben az Irgalmasrendi Kórház és a vele egy épületben lévő gyógyszertár. A Betegápoló Irgalmasrendet egy bizonyos Istenes Szent János (Juán de Ciudad , 1495– 1550) alapította, Magyarországon egykor igen aktívak voltak, összesen 14 városban létesítettek valamilyen egészségügyi intézményt. A budai kórház építését, később fenntartását Marczibányi István (1752–1810), a nagy mecénás és alapítványa támogatta. („Marczibányi István és Mária-féle Császárfürdői Kegyes Alapítvány”). A fürdőt már 1806-ban megvette Marczibányi, ugyancsak az Irgalmasrend számára. Az Irgalmasok Budai Kórháza ma is áll, természetesen nem az eredeti épület. A régit a rend lebontatta, a mai neogótikus ház 1903-ban készült el, Kiss István és Fligauf Károly tervei szerint. A kormány és a főváros is részt vállalt a költségekből. A Betegápoló Irgalmasrend kórház- és fürdőépületeit 1950-ben államosították, és öt különböző szervezet között osztották szét. Egy részéből 1952-ben jött létre az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet (későbbi nevén Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet – ORFI). Ez jónevű intézménynek számított a szocializmus végtelennek tűnő évei alatt. Az ORFI a volt egyházi ingatlanokat 2000-ben adta át az Irgalmasrend, illetve a Budai Irgalmasrendi Kórház részére. Ha valakinek megfájdul a sarka, és egy professzor barátja röntgenes gyógyítást ír elő neki (mint Simplicissimusnak néhány éve), akkor jókat lehet bolyongani a kórházkomplexum belsejében. Az elhanyagoltság alól elő-előbújik a régi szépség. Simplicissimus lekapta a többször is (szigetelőszalaggal) módosított fali táblát: először csak bizonyos helyeken nem lehetett dohányozni, ma már persze sehol. Sajnos nem találta meg a képet. Szoborkudarc 1: Kovács Béla Az 2002-ben felállított Kovács Béla szobor iskolapéldája volt az érdemes embernek rossz helyen felállított rossz alkotásnak. Kovács Béla (1908–1959) jelentős kisgazdapárti politikus, közvetlenül a háború után többször is földművelési miniszter volt. 1947-ben a Szovjetunióba hurcolták, húsz évre ítélték és a gulágon tartották fogva. 1956-ban ismét miniszter lett, és – érthetetlen módon – lepaktált Kádár ral, tagja lett az Országgyűlésnek csúfolt kirakatintézménynek. Szobrát 2002-ben a befolyását már elvesztett, de még a kormányzásban részt vevő Kisgazdapárt erőltette át. Az eredménytelen pályázat után a Kligl Sándornak homályos körülmények között kiadott megbízás alapján készült szobrot egyöntetűen ledorongoló kritika fogadta. (A legenyhébb kifejezés a kozterkep.hu blogon, egy posztban olvasható: „köztéri szobornak álcázott kis plasztika”.) Ráadásul – minthogy a tér akkorra már végképp megtelt – egy teljes mértékben alkalmatlan helyen állították fel, a déli részen, a Wellisch bérpalota közelében. Előtte élénk autóforgalom, mögötte autóparkoló. Meg se lehetett közelíteni. A Kossuth tér átépítését előíró országgyűlési határozat értelmében világos volt, hogy eredeti helyén nem maradhatott. Sokan reménykedtünk abban, hogy esetleg végleg a raktárban felejtik. De nem ez történt. 2015 nyarán újra felállították az Olimpiai Park sarkán. Most jól meg lehet közelíteni. Így sutaságai, dilettáns megoldásai még kirívóbbak. 18 A Duna partján az Irgalmas Barátok felirat az eredeti kórház- és rendházépületet mutatja (Az 1833-ban kiadott Vörös-féle térkép részlete)
