Budapest, 2015. (38. évfolyam)

9. szám szeptember - Császtvay Tünde: A hű feleség és az utcalány

BUDAPEST 2015 szeptember 24 A Times square-t, a szemérmetlen utcanőt több tízezer ember birtokolta éppen. Sok százan helyért harcoltak elkeseredetten a tér egyik végén felállított falanx-üveglelá­tón, hogy onnan gusztálják kéjjel vibráló hangjait, ordító színeit, agresszív szug­gesztivitását, megafényeinek leplezetlen kitárulkozását. Jó lesz vigyázni ezzel a Gronwald Ernő ­vel, jutott eszembe, mikor azon a fülledt és forró augusztusi New York-i éjszakán éle­temben először vakított el a Times square villódzó reklámfényáradata, és én hunyo­rogva igyekeztem felidézni, hogyan is fo­galmazott a 19. század fordulójának zsur­nalisztája: „Az eredeti plakát olyan, mint a hű feleség; a tömeg plakát, mely többek részére készül – s mindenki a saját cégé ­nek reklámját nyomatja rá a plakát képére –, olyan, mint az utcalány.” Az ottani üzletek kötelezően elrendelt és törvényi előírásban is megkövetelt fényrek­lámja és fényportálja a tömegben sodródók és az azt bámulók „szemébe sütött”, ége­tően – ahogy Oelmacher Anna a jó plakát jellemzői közt a 20. század hatvanas éve­iben azt meghatározta. De ezek a mozgó plakátok itt az emberi tekintetet már nem csak magukhoz ragadták, de durván rátá­madva súlyos csapást mértek rá, vizuálisan ledózerolták, és egymást is agyonnyom­va tüntettek harsányságukkal és vizuális tömegerejükkel. Leplezetlenül, bármiféle finomság vagy jelszerű tömörítés nélkül és vigasztalanul lecsupaszítva mindenki­nek ugyanazt kínálta minden cég minden üzleti reklámja: ezt vedd, ha számítani akarsz valakinek. A Times square – az utcalány – minden folyamatosan lüktető és mozgó ízében kéje­sen hullámzott, sodort magával mindenkit a felhevült tömeg , hogy a modern plakátok a modern világ mesterséges fénymágiájá­nak infernójában egyesítsenek válogatás nélkül mindenkit. Eredeti plakátot és hirdetést egyetlen egyet sem lehetett látni, sehol. Felszabadító tömegkultúra Amikor a 19. század végének művészei megálmodták, majd megtapasztalták, hogy az új, a modern világ a tömeg százada lesz, az utcán mindenkit megszólító plakátra és a benne foglalt ízlés-, mentalitás- és véle-A hű feleség és az utcalány Császtvay Tünde ELSODORT VILÁG − PLAKÁT-ÁLMOK 1910–1920 a címe a Magyar Nemzeti Múzeum október 18-ig látogatható kiállításának. „Tíz évig tartó álomra hívjuk Önöket. Nézőpontunk az első világháború lövészárkában merengő-vi­zionáló közemberé, aki előtt lepereg életének addigi és várható történéseinek plakátkörnyezete” – olvasható a program ajánlójában. Szerzőnk, a múzeum főigazgató-helyettese, aki részt vett a kiállítás létrehozásában, ezt a gondolatkört járja körül írásában. A kurátor Ihász István, a látványtervező Pintér Réka volt. képek forrása: MNM

Next

/
Oldalképek
Tartalom