Budapest, 2015. (38. évfolyam)
8. szám augusztus - Merényi György: Lechner Ödön 170 éve
BUDAPEST 2015 augusztus 24 Így méltatta 1914-ben a Művészet című folyóiratban Lyka Károly az akkor elhunyt építőművészt. Kortársai, építésztársai világosan látták Lechner géniuszának jelentőségét. A halála óta eltelt százegy esztendő, különösen az utóbbi évtizedek kutatásai teszik egyértelművé szerepét, amelyet a megújuló magyar építészet történetében betölthetett. „Lechner Ödön (1845–1914) a magyar építészet egyik legnagyobb és mindenképpen legeredetibb alkotója, akit a századforduló rendkívüli tehetségekben bővelkedő nemzetközi színterén is előkelő hely illet. Sokan tekintik őt a nemzeti stílus megteremtőjének, a szecesszió mesterének, a modern építészet egyik apafigurájának vagy épp a magyar Gaudínak. Mindegyikben van igazság, ám a valóság ennél összetettebb. Lechner munkássága a historizmusból fokozatosan, szerves fejlődéssel haladt Lechner Ödön 170 éve Szöveg és kép: Merényi György „Mily száraz elementomnak látszik egy építészeti alaprajz, egy homlokzatnak a kiképzése, egy háztető silhouett-je. És e száraz elemek a nagy varázsló kezén szeretetet és szenvedélyt, fanatizmust és lelkesedést tudtak oltani művészekbe, írókba, a közönség javába. Ez nem mindennapi dolog a legvirulóbb külföldi művészeti központokban sem, nálunk pedig soha nem látott jelenség. Értékmérője a mester jelentőségének.” A Postatakarék-pénztár homlokzata a pártázatokkal, háttérben az Országház kupolája
