Budapest, 2015. (38. évfolyam)

6. szám június - Kádár József: TÉGLÁRÓL TÉGLÁRA - Humayer-tizenegy

BUDAPEST 2015 június 8 Az 1828-ban született Humayer Károly családja Stockerauból származott, és va­lószínűleg kereskedéssel foglalkozott. Egy 1869. április 2-án kelt erkölcsi bizo­nyítványban olvashatjuk, „Alólírott egy ­ház hivatalosan bizonyítom, miszerint t. c. Humayer Károly úr, mint a Steigenberger féle telkek birtokrészese, (...) lakik Remete u. 20. sz. a. egész családjával együtt, (...) magát komoly jóra törekvő iránya, mun­kássága és fedhetetlen becsületessége által kitüntette s ellene soha semmi nemű pa­nasz nem esett tudomásomra,” Erre az iratra a „Humayer Károly mész- és téglaégető gyára” cégbejegyzési kérelméhez volt szükség. Az 1874. évi október hó 26-án kelt IPARJEGY szerint a „Budapest főváros IX. kerületi elöljárósága Humayer Károly úrnak azon bejelentését, hogy Budapesten a IX-ik kerület Remete utczai 754/19. 755 / 20 sz. alatt fekvő házban a mész és tégla égeté­si ipart gyakorolni fogja, tudomásul vette, s az iparlajstromba bejegyezte.” A kérelmet tehát szerencsésen elbírálták. A cég készültségét egy 1893 szeptem­berében kelt végrendelet mutatja be: „A ferencvárosi Védgát utcában fekvő telkek, építmények, mész- és téglaégetők”, valamint az „agyaggödrökül használt kőbányai telkek” apósa, „Kempszky Mihály és Anker Lipóttal kötött osztályozási okirat alapján” jutottak Humayer tulajdonába. Ehhez tartoztak még a „lovak, kocsikkal, anyagkészlettel.” 1891 június 27-én József fia bevonásával a céget közkereseti társasággá alakította, melybe 1893-ban Béla fiát is bevonta. Nagy dobás a habarcs Ezekben az években az ország a Millen­nium megünneplésére készült. Nagy be­ruházások kezdődtek, melyek rendkívül sok építőanyagot, téglát, meszet, homokot igényeltek. 1894-ben a Humayer cég jelen­tős építőipari újítással jelent meg a hazai piacon: műhabarcs gyártásába kezdett. A műhabarcs – az előregyártott habarcs – technikai újdonságként jelentős fegyver­ténynek bizonyult az iparágban. Kihasz­nálva a lehetőséget a társaság nevét „Első magyar műhabarcsgyár” toldattal kívánták bővíteni, de ehhez azt, hogy ez volna az „első magyar” bizonyítani kellett. Sikerült. A Kereskedelem és Iparügyi Minisztéri­um felhívására az ország húsz Iparkama­rája sorban nyilatkozott, kijelentve, hogy ilyen üzem a területükön sem 1894-ben, sem korábban nem működött. A cég új neve „Humayer Károly Mész Tégla égető Telepek és Első Magyar Műhabarcsgyár” lett. (A viharosan megnőtt igényeket kie­légítendő az Újlaki Téglagyár is épített a következő évben a Vizafogón ilyen üze­met, azzal a műszaki különbséggel, hogy a kész anyagot lajtoskocsikkal szállították a felhasználás helyszínére.) A millenniumi beruházások elmúltá­val az iparág pangása oda vezetett, hogy 1902-től Humayerék már nem gyártottak ezt a terméket. Végzetes végrendelet A már említett, 1893 őszén született vég­rendelet tizenegy gyerek jövőbeni céges szerepét próbálta szabályozni. Kikötötték, hogy a társaságot 1911. január 1-ig változat­lan formában, felbonthatatlanul fenn kell tartani a két testvér, József és Béla jegyzése mellett, és a szülők halála után a többi test­vér is tagja lesz a vállalkozásnak. Humayer Károly 1904-ben bekövetkezett halála után Humayer-tizenegy Kádár József A 19. század elején a Soroksári út és Üllői út közötti lakatlan terület még mezőgazdasági művelés alatt állt, de egy 1830. évi térképen a „Sorok­sarer Linie” és az övárok sarka mellett (néhány épület társaságában) a „Ziegel und Kalkbrenerey” felirat olvasható. Az 1838-as árvíz ezt a vidéket az Üllői úton túl, majdnem a Ludovíceumig elöntötte, ezért kiépítették a védgátat. Ezen belül alakult ki az utcahálózat, határán az Einsiedler Gasse – Remete utcával. Neve 1872-ben már Ferenczvárosi Védgát. A térképek ekkor a Dandár utca és Védgát közötti tömbön a „Steigenberger féle tégla és mészégető” fejlődő telepét ábrázolják, bár tulajdonosának neve eddigre már megváltozott. Ám a „Humayer tégla és mészégetője” felirat csak majd az 1893. évi térképen lesz olvasható. TÉGLÁRÓL TÉGLÁRA „HUMAYER TÉGLA ÉS MÉSZÉGETŐJE” 1893-ban. A mai Soroksári út és Haller út sarkán áll a telep, nyolc épülettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom