Budapest, 2015. (38. évfolyam)

5. szám május - Somogyi Krisztina: ZUGLÓ ÉS A VILÁG - Központ tranzitban

Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara BUDAPEST 2015 május 15 lehet majd a felüljáróra feljutni. A kerület számára ez nem elfogadható, mert a lakók a szervizúton lévő zajtól is szenvednek, a zajvédő fal ellenére. Számunkra a tömeg­közlekedés fejlesztése elválaszthatatlan a városrész fejlesztésétől, így Rákosrende­zőhöz lenne szükséges közelítenünk, te­hát az M3-as másik oldalán lenne jó vinni a vonalat. Reméljük, hogy ez az általunk javasolt nyomvonal valósulhat meg. Nagy öröm, közös siker, két év munkája, eredmé­nye lenne ez. A Kisföldalatti végállomásán kialakítandó beruházás kérdése vagy tíz évre nyúlik vissza, amikor egy befektető­csoport megvásárolta a sínek felülépítési jogát, hogy ott bevásárlóközpontot építse­nek. Az eredeti, hatalmas monstrum joggal vívta ki a lakók haragját. Azóta a szabályo­zás jelentősen csökkentette a lehetősége­ket, ma a kerületben egyszerre csak 6000 négyzetmétert lehet kereskedelmi célokra beépíteni. A főváros 400 fős P+R parkolót tervezett oda, ezt írta elő a szabályozási tervben. Erre az M3-as autópálya bejövő szakaszánál, egy metróállomásnál szük­ség is van. A beruházó az építési igényé­ből tehát lejjebb kellett adjon, egyre csök­kent a programja, és feltételezhetően más funkciókat kell keresnie, így logikusnak tűnne szálloda vagy irodaház építése ott. Szerintem a mostani tervek szakmai szem­pontból vállalhatóak. Egyes helyi szerve­zetek, például a Civil Zugló Egyesület, a Herminamező Polgári Köre 1990 egyesület vagy a Levegő Munkacsoport eleve min­den építés ellen tiltakoznak. Pedig a mai helyzet egyáltalán nem jó ott. Túlburján­zott parkolók jellemzik a környéket, sok a szemét. Valamit kell csinálni. – Ha a Mexikói út már nem lenne vég­állomása a Kisföldalattinak, akkor is van értelme a beruházásnak? Másképpen van értelme, ha a földalatti továbbfut a Kassai térre vagy egészen Rá­kosrendezőre. De parkolóra és szolgálta­tásokra akkor is szükség van ott. Érdekes kérdés, hogy mikortól lesz dugódíj Buda­pesten. Annak hol lesz a határa? Számos tényező befolyásolja a helyzetet. Ezért hangsúlyozom mindig, hogy a főépítész munkája az összefüggések keresése, meg­értése, megteremtése. A környék komoly átalakulás előtt áll, számos közlekedési útvonal átépítésének alternatívája van na­pirenden. A mai állapot nem kulturált, be kell avatkoznunk. Mindenképpen szük­ség van fejlesztésre a Mexikói útnál, eh­hez partnereket kell találni. Egy szökőkút felújítása önmagában nem hoz minőségi változást. Nehézség, hogy a lakosok csak a saját érdeküket látják, így akinek autója van, az a parkolást szeretné a lakásához közel megoldani, akinek nincs, az kitiltaná azokat a lakóövezetekből, mert a csendet és nyugalmat tartja a legfontosabbnak. A helyzet ennél is összetettebb. – Vannak az egyes ember léptékéhez közelítő kerületi fejlesztések is, így el­készült a helyi védettségű épületek lis­tája. Milyen épületek lettek védettek? – A kerület épületeit több évig tartó, na­gyon részletes és alapos munka során mértük fel. Ferkai András vezetésével, Molnos Attila és Hajdú Virág segítségé­vel készült el az az átfogó munka, amely a Herminamezőn lévő történeti épületektől kezdve egészen a 70-es években készült házakig sorra vette az építészeti értéket. Ezt egyébként éppen az előbb említett egyik egyesület – Herminamező Polgári Köre 1990 – évtizedes munkája készítette elő, alapozta meg. Érdekességnek gondo­lom, hogy két szocreál lakótelepet, így a Pillangó utcánál és a Nagy Lajos király útjánál lévő meanderes díszítésű lakó­telepet mint egységes karakterrel bíró területet egyben ajánlották védettségre. Felfigyeltek a Zalavári Lajos tervezte Na­gyothallók iskolájára a Rákospatak úton, és több óvodára. Összességében három kötetnyi épületről van szó, amelyek nem kiemelt műemlékek, de fontosak. Érdekes kicsike épület például a Pántlika Bisztró a Liget szélén, a Hermina úton (terv: Va­dász István), izgalmas pavilon a hullámzó tetejével. A retro hangulatú helyen nem mellesleg a környék legjobb hamburge­re kapható. – A védettséget élvező épületek felújí­tása általában többlet kötelezettséggel, így költséggel is jár. Van-e a kerület­ben támogatás elkülönítve erre a célra? – Még nincsen, de úgy tudom, készülődik egy előterjesztés. Korábban bevezettük, hogy épülethomlokzat-felújításra legyen pályázható keret, erre 300 millió forintot sikerült elkülönítenünk. Elsőként idén hirdettük meg ezt a lehetőséget. Ez ki­terjeszthető lenne a védett épületekre is, segítené, hogy a kerület értékei minősé­gi módon éljenek tovább. Mondok egy példát: személyes kedvenceim egyike a Tihamér utcában lévő Bauhaus ihletésű hajdani Dirner-villa, amely 1932-33-ban épült (terv: Jánszky Béla). Építészetileg nem elsőrangú, de bájos, jó arányú, igé­nyes épület. A kétszintes házat kívülről hőszigetelnék. Ez az épület karakterét adó míves kőburkolat okán nem megen­gedhető. Az épület szakszerű felújítása az Önkormányzat érdeke is, érthetőnek gondolom, ha ehhez egy magánember segítséget is kér. Mi nyitottak vagyunk arra, hogy keressünk megoldásokat. Fej­lesztéseinkben mindig fontos szempont, hogy a helyiek életkörülményeit javítsuk. Egyes esetekben ez pontosan és jól körvo­nalazható. Máskor, így egy városközpont fejlesztése során az Önkormányzat gene­ráló és koordináló tényező, mert nekünk érdekünk az összefüggések megteremté­se, az új hangsúlyok kialakítása, és fontos társadalmi értékek artikulálása. ● A Rákos-patak rekreációs zóna egyik tervezett szakasza (terv: Városfejlesztési osztály)

Next

/
Oldalképek
Tartalom