Budapest, 2015. (38. évfolyam)
5. szám május - Somogyi Krisztina: ZUGLÓ ÉS A VILÁG - Központ tranzitban
Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara BUDAPEST 2015 május 15 lehet majd a felüljáróra feljutni. A kerület számára ez nem elfogadható, mert a lakók a szervizúton lévő zajtól is szenvednek, a zajvédő fal ellenére. Számunkra a tömegközlekedés fejlesztése elválaszthatatlan a városrész fejlesztésétől, így Rákosrendezőhöz lenne szükséges közelítenünk, tehát az M3-as másik oldalán lenne jó vinni a vonalat. Reméljük, hogy ez az általunk javasolt nyomvonal valósulhat meg. Nagy öröm, közös siker, két év munkája, eredménye lenne ez. A Kisföldalatti végállomásán kialakítandó beruházás kérdése vagy tíz évre nyúlik vissza, amikor egy befektetőcsoport megvásárolta a sínek felülépítési jogát, hogy ott bevásárlóközpontot építsenek. Az eredeti, hatalmas monstrum joggal vívta ki a lakók haragját. Azóta a szabályozás jelentősen csökkentette a lehetőségeket, ma a kerületben egyszerre csak 6000 négyzetmétert lehet kereskedelmi célokra beépíteni. A főváros 400 fős P+R parkolót tervezett oda, ezt írta elő a szabályozási tervben. Erre az M3-as autópálya bejövő szakaszánál, egy metróállomásnál szükség is van. A beruházó az építési igényéből tehát lejjebb kellett adjon, egyre csökkent a programja, és feltételezhetően más funkciókat kell keresnie, így logikusnak tűnne szálloda vagy irodaház építése ott. Szerintem a mostani tervek szakmai szempontból vállalhatóak. Egyes helyi szervezetek, például a Civil Zugló Egyesület, a Herminamező Polgári Köre 1990 egyesület vagy a Levegő Munkacsoport eleve minden építés ellen tiltakoznak. Pedig a mai helyzet egyáltalán nem jó ott. Túlburjánzott parkolók jellemzik a környéket, sok a szemét. Valamit kell csinálni. – Ha a Mexikói út már nem lenne végállomása a Kisföldalattinak, akkor is van értelme a beruházásnak? Másképpen van értelme, ha a földalatti továbbfut a Kassai térre vagy egészen Rákosrendezőre. De parkolóra és szolgáltatásokra akkor is szükség van ott. Érdekes kérdés, hogy mikortól lesz dugódíj Budapesten. Annak hol lesz a határa? Számos tényező befolyásolja a helyzetet. Ezért hangsúlyozom mindig, hogy a főépítész munkája az összefüggések keresése, megértése, megteremtése. A környék komoly átalakulás előtt áll, számos közlekedési útvonal átépítésének alternatívája van napirenden. A mai állapot nem kulturált, be kell avatkoznunk. Mindenképpen szükség van fejlesztésre a Mexikói útnál, ehhez partnereket kell találni. Egy szökőkút felújítása önmagában nem hoz minőségi változást. Nehézség, hogy a lakosok csak a saját érdeküket látják, így akinek autója van, az a parkolást szeretné a lakásához közel megoldani, akinek nincs, az kitiltaná azokat a lakóövezetekből, mert a csendet és nyugalmat tartja a legfontosabbnak. A helyzet ennél is összetettebb. – Vannak az egyes ember léptékéhez közelítő kerületi fejlesztések is, így elkészült a helyi védettségű épületek listája. Milyen épületek lettek védettek? – A kerület épületeit több évig tartó, nagyon részletes és alapos munka során mértük fel. Ferkai András vezetésével, Molnos Attila és Hajdú Virág segítségével készült el az az átfogó munka, amely a Herminamezőn lévő történeti épületektől kezdve egészen a 70-es években készült házakig sorra vette az építészeti értéket. Ezt egyébként éppen az előbb említett egyik egyesület – Herminamező Polgári Köre 1990 – évtizedes munkája készítette elő, alapozta meg. Érdekességnek gondolom, hogy két szocreál lakótelepet, így a Pillangó utcánál és a Nagy Lajos király útjánál lévő meanderes díszítésű lakótelepet mint egységes karakterrel bíró területet egyben ajánlották védettségre. Felfigyeltek a Zalavári Lajos tervezte Nagyothallók iskolájára a Rákospatak úton, és több óvodára. Összességében három kötetnyi épületről van szó, amelyek nem kiemelt műemlékek, de fontosak. Érdekes kicsike épület például a Pántlika Bisztró a Liget szélén, a Hermina úton (terv: Vadász István), izgalmas pavilon a hullámzó tetejével. A retro hangulatú helyen nem mellesleg a környék legjobb hamburgere kapható. – A védettséget élvező épületek felújítása általában többlet kötelezettséggel, így költséggel is jár. Van-e a kerületben támogatás elkülönítve erre a célra? – Még nincsen, de úgy tudom, készülődik egy előterjesztés. Korábban bevezettük, hogy épülethomlokzat-felújításra legyen pályázható keret, erre 300 millió forintot sikerült elkülönítenünk. Elsőként idén hirdettük meg ezt a lehetőséget. Ez kiterjeszthető lenne a védett épületekre is, segítené, hogy a kerület értékei minőségi módon éljenek tovább. Mondok egy példát: személyes kedvenceim egyike a Tihamér utcában lévő Bauhaus ihletésű hajdani Dirner-villa, amely 1932-33-ban épült (terv: Jánszky Béla). Építészetileg nem elsőrangú, de bájos, jó arányú, igényes épület. A kétszintes házat kívülről hőszigetelnék. Ez az épület karakterét adó míves kőburkolat okán nem megengedhető. Az épület szakszerű felújítása az Önkormányzat érdeke is, érthetőnek gondolom, ha ehhez egy magánember segítséget is kér. Mi nyitottak vagyunk arra, hogy keressünk megoldásokat. Fejlesztéseinkben mindig fontos szempont, hogy a helyiek életkörülményeit javítsuk. Egyes esetekben ez pontosan és jól körvonalazható. Máskor, így egy városközpont fejlesztése során az Önkormányzat generáló és koordináló tényező, mert nekünk érdekünk az összefüggések megteremtése, az új hangsúlyok kialakítása, és fontos társadalmi értékek artikulálása. ● A Rákos-patak rekreációs zóna egyik tervezett szakasza (terv: Városfejlesztési osztály)
