Budapest, 2014. (37. évfolyam)

2. szám február - Millisits Máté: Kripta a Kálvin téren

sebb koporsót rejtett magában, a grófné testére pedig egy fém kapszulát helyez­tek. Az egy méter hosszúságú henger a hölgy belső szerveinek őrzésére szolgált. Jelenleg Susa Éva antropológus vezetésé­vel a szervek pontos meghatározása ér­dekében szövettani vizsgálatok folynak. Az anglikán vallású grófné temetése­kor a katolikus felekezethez tartozó Zichy család jelentős összeget adományozott az egyházközségnek. Ebből a pénzből az orgonakarzatra merőleges, kétszintes karzatot emeltek, jelentősen bővítve a templom befogadóképességét. A baloldali karzat alatt található Zichy Manóné jelképes síremléke, amely csip­keszerű építészeti kialakítást kapott. A fülkét a magyar romantikus művészet ki­emelkedő alakja, Feszl Frigyes (1821–1884) tervezte 1851-ben. A függönyhatású kőrá­csozathoz öntöttvas korlát illeszkedik. A fülke két oldalán egy-egy angyalfej kon­zolként jelenik meg. A pálcadíszes, befelé szűkülő keretezésben gazdagon faragott indás díszítés figyelhető meg. A két sar­kához közeli ívzugokban egy-egy üres címerfelület található. A sírfülke lezárá­saként kőszalagra írt feliraton: „ISTEN AZ IGAZ BÍRÓ” szöveg olvasható. A sír­szobor a fiatalon elhunyt grófnét imádko­zásra összetett kézzel, fekvő helyzetben jeleníti meg. Ruhájának redői nyugalmat sugároznak, rajta gyöngysorok futnak végig. A szobrászati munkákat a francia Raymond Gayrad (1777–1858) készítette. A másik vizsgált személy Almási Balogh Pál (1794. október 18.−1867. szeptember 11.), aki a 19. századi magyar orvoslás kiemelkedő alakja volt. Úttörő szerepet játszott egy akkor korszerűnek számító irányzat, a homeopátia elterjesztésében. Kossuth Lajos és Széchenyi István orvosa is volt. Az 1838-ban elhunyt Cseh Szom ­bati Sámuel esetében a DNS-minták ös z ­szevetésével lehetőség nyílt a ma élő le­származottaival való rokoni kapcsolat igazolására. A sírbolt történetével korábban A buda­pesti Kálvin-téri kripta lakói című füzet foglalkozott, amelyet Görzsönyi Vargha Zoltán állított össze 1941-ben. A szerző elmondása szerint gyermekkorában, az 1890-es években szenespincének hasz­nálták a kegyeleti célokra épített helyi­séget. A 20. században a nagyközönség elől mindvégig zárva is maradt. 23 BUDAPEST 2014 február Zichy Manóné sírjának felépítménye a templom oldalában Felújítás előtt – rekonstrukció után fotó: Sebestyén László

Next

/
Oldalképek
Tartalom