Budapest, 2014. (37. évfolyam)
2. szám február - Ráday Mihály: EXFÓRUM - Terv - vagy amit akartok
15 BUDAPEST 2014 február Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara umi tisztviselő szerint például, ha a tervezők minden jogszabályt betartanak, nincs is szükség rajzokra, tervekre... Itt tartunk! A településrendezés kérdéskörében dilettáns jogászok határozzák meg, hogy mi legyen a tervekben, jogszabályokkal akarják a városokat, falvakat, az élő organizmusokat korlátok közé szorítani. A városok fejlődését, a jövő „vízióját” megalapozó komplex városfejlesztési stratégiák kidolgozása urbanisták feladata (lenne). Az urbanisztikai tervezés (helyi politikusokkal együtt végzett) csapatmunkát kíván. Az urbanistának egyaránt értenie kell a társadalmi, a gazdasági, a környezetvédelmi, az építészeti, az infrastrukturális és a városüzemeltetési problémákhoz, s minden egyébhez, ami a városok életével, működésével összefügg. De a településfejlesztési stratégiák készítése ma Magyarországon nincs jogosultsághoz kötve, bárki kinevezheti magát szakembernek, nem csoda, hogy a települések közép- és hosszú távú fejlesztési terveit gyakran olyan dilettánsok készítik, akik hajlandók (olcsón) kiszolgálni a helyi politikusok rövid-távú érdekeit. Vagyis és mindezt összegezve, rossznak, bonyolultnak, bürokratikusnak, a fejlődést akadályozónak, kreativitás-gyilkosnak tartom a jelenleg érvényes tervezési rendszert. Alapvető megújításra szorul. Schneller István Egy most született törvény a Liget területét kiemelte a települési szabályozás és építésügyi igazgatás rendjéből, és kivételes tartalmi követelményeket és eljárási rendet tett lehetővé a tervek jóváhagyására. A nemzetközi, sőt a hazai gyakorlatban nem ismeretlen, hogy egy ország, tartomány vagy város egy meghatározott cél gyors elérése érdekében átmenetileg, behatárolt időtartamra és jól körülhatárolható területen felfüggeszti az általános építésügyi szabályokat. Ezek a célok általában leromlott rozsdaövezetek megújítását, rendkívüli vagy katasztrófahelyzetek megoldását irányozzák elő az össztársadalmi érdek nevében. Az egyik első nagyobb ilyen terület megújítása a londoni Docklands területén történt, ahol Margaret Thatcher idejében s neoliberális gazdaságpolitikája jegyében a London belvárosához közeli, lepusztult kikötő- és ipari területek megújítását a magánfejlesztők kezébe helyezték, hogy ne állami pénzeket használjanak fel a terület megújítására. A két Németország egyesítése után, amikor újra a megosztott Berlin lett Németország fővárosa, a Reichstag újjáépítése és a közelében kialakítandó kormányzati negyed felépítése érdekében a rendezési terv jóváhagyását Berlin tartomány magához vonta a kerületektől. A 90-es években, amikor a Bécs–Budapest világkiállítás előkészítési munkái lelassultak, s a projektet a kitűzött határidőre el kellett volna készíteni, az erőltetett ütemű megvalósíthatóság érdekében a magyar országgyűlés megalkotta a Világkiállítási Törvényt. A felsorolt példákból is látszik: a rendkívüli eljárást csak rendkívüli helyzet indokolhatja. A Városligetnél ilyesmiről nincsen szó. Karácsony előtti vasárnap reggel Papcsák képviselő úr arra ébredt, hogy neki azonnal be kell nyújtani egy törvényt a Városliget megújításáról, amit a képviselőtestület, belátva a helyzet „rendkívüli” sürgősségét, még a következő napon napirendre vett, majd általános vitára bocsátott, s még azon a héten törvényerőre emelt. Az előterjesztés előkészítésében még a vonatkozó jogszabályokat megalkotó minisztériumok sem tudtak részt venni, s nem mondhatták el szakmai észrevételeiket. A törvényt a köztársasági elnök december 23-án aláírta. Az igazi baj persze nem ott van, hogy valaki gyorsan akar valamit csinálni, hanem ott, hogy miként teszi, s hogy mindez kihatással van nemcsak az érintett és a jogszabályok hatálya alól kivett területre, de szinte Budapest egészére. S ugyanúgy a közlekedési rendszerére is. Mindeközben nincs katasztrófahelyzet vagy nemzetközi megállapodásban rögzített betartandó határidő vagy rozsdaövezet-megújítási kényszer. Van viszont egy nagyon is megfontolandó városszerkezeti, kultúrpolitikai és környezetfejlesztési döntésháló, ami az egész városközpontra kihat, ezért nem lehet felfüggeszteni a Városfejlesztési Koncepciót. Vagy másképpen: itt ez értelmetlen. Természetesen támogatható, hogy a parkon ne áramoljon keresztül autópálya-forgalom, s hogy a Rákosi-diktatúra által lebetonozott Felvonulási tér visszatérjen a Ligethez, de mindez nem igényli a rendkívüli eljárásrendet, igényelné, sőt megkövetelné viszont a megfontolt és gazdaságilag alátámasztott, tudatos munkát. A városfejlesztés évtizedekben, sőt száz években gondolkozik. A jó irányok meghatározására fordított idő bőségesen megtérül. A források felhasználásánál Budapest csodálatos és megismételhetetlenül szép eklektikus városmagjának turisztikai pozícionálása lehet a cél. Ez pedig sokkal inkább egy terített fejlesztést igényelne, hogy a Budapestre látogató külföldi és hazai turista valóban egy megújult fővárost találjon. A Városliget pedig szépüljön, tisztuljon tovább, hogy meglévő adottságait kulturáltabban lehessen kihasználni, de legyen csupán egy – bár kiemelt – nagyparkja a fővárosnak. A rendkívüli helyzet vagy idő esetén indokolt rendkívüli eljárást ebben az esetben nem lenne szabad alkalmazni. ● Csaknem kétszáz programot rendeznek idén országszerte Ybl Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából: a 2014 Ybl Bicentenárium – Magyar Építészet Éve keretében. Az Ybl Egyesület kezdeményezése nyomán megvalósuló emlékév programsorozata január 22-én, az építész halálának évfordulóján, a Magyar Kultúra Napján kezdődik. Az év során lesz egyebek mellett gyalogos és kerékpáros emléktúra a Gloriette-hez, amely egykor az Andrássy út ligeti végénél állt, megemlékezést tartanak az Ybl-szobornál, számos helyszínen avatnak emléktáblát, rendeznek kiállítást, hangversenyt. A tervek szerint az emlékév kiemelt eseményeként április 3-án adhatják át az Ybl tervezte Várkert Bazár több évtized után helyreállított épületegyüttesét. Az eseménysorozatot a Nemzeti Kulturális Alap 100 millió forinttal támogatja. Részletes információkat találhatnak olvasóink a www.ybl2014.hu honlapon. ● YBL BICENTENÁRIUM A Magyar Építészek Éve
