Budapest, 2014. (37. évfolyam)
12. szám december - Hidvégi Violetta – Marótzy Katalin: Épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig
A palotanegyed kialakulása A Nemzeti Múzeum reprezentatív megjelenése további középületek emelését ösztönözte. Elsőként –1858/59-ben – az arisztokraták szórakozási, testedzési és a társasági érintkezést szolgáló színterei – a Tornacsarnok és a Nemzeti Lovarda – kerültek a közelébe. A kertek és a gyarapodó országos jelentőségű létesítmények pedig ide hívták az arisztokratákat, hogy vidéki kastélyaikhoz hasonló zöldmezős beruházásként valósítsák meg városi otthonaikat az ország egyre dinamikusabban fejlődő fővárosában. A romantikus stílusú középületeket északról az olasz reneszánsz elemekkel gazdagított Festetics-palota – ma Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem –, míg délről a francia reneszánszt idéző Károlyi-palota fogta közre. 1865-ben használatba vették a Régi Képviselőházat, a Nemzeti Múzeum épületébe beköltözött a felsőház, ezzel Józsefváros a korabeli politikai élet központjává vált. Mindezen épületeknek a kétszáz éve született Ybl Miklós volt az alkotója, de még a Pollack Mihály (1773–1855) által tervezett múzeumot is az ő elgondolásai tették alkalmassá a felsőház ülései számára. Az 1860-as évek második felében újabb palota, Pálffy Pálné grófnőé készült el a mai Öt Pacsirta és Reviczky utca sarkán, míg az egykori Öt Pacsirta utcában – ma ez a szakasza Puskin ne vét viseli – az 1870-es évek elején építészünk tervei szerint emelték Degenfeld-Schomburg Imre gróf palotabérházát, amelyben a sokla kásos bérház és a főúri palota funkcióit kellett Yblnek egységes alkotássá formálnia. De nemcsak főurak, hanem a város életében fontos szerepet betöltő polgárok is a környékre települtek. Bókay János (1822–1884) orvos professzor 1870-ben a Múzeum utca elején építtetett bérházat az építésszel. Bókay 1849-től vezette a Pesti Szegénygyermek-kórházat, amely az Ősz – ma Szentkirályi – utca 4. szám alatti épületben működött 1883-ig. A városfal mentén A fóti uradalmi építész életművében fontos helyet foglal el első jelentős pesti épülete, az Unger-ház (Múzeum körút 7. – Magyar utca 8.). Az 1852-ben ezzel a házzal nagy feltűnést keltett Ybl műértő és gazdag megbízóra talált Unger Henrik (1809–1877) személyében. Vél hetően egymást inspirálta a jómódú megbízó és az ötletgazdag építész, akinek fő feladatát ez időben még a hasonlóan romantikus stílusú fóti templom építkezése jelentette. Ott a főúri mecénás, itt a gazdag polgár vagyoni háttere teremtette meg a fényűző, a korban szokatlanul gazdagon burjánzó romantikus díszítőelemek alkalmazását. Két évtizeddel később Ybl Róth Zsigmond (1830–1885) üveges mesternek, akivel a Fővámház építésekor került kapcsolatba, a Múzeum körút 19. szám alá már négyemeletes, loggiás neoreneszánsz bérházat tervezett. Az udvar különlegessége a kétszintes, mindkét szintjén hármas ívsorral tagolt sgraffitodíszes fal, amelynek középtengelyében, a földszinten díszkút látható. Geist Gáspár második világháborúban meg sérült, majd lebontott bérháza 1863–1864-ben került a mai Magyar utca 54. – Kecskeméti utca 14. – Kálvin tér – Múzeum körút 43. által határolt telekre. Szimbolikusnak tekinthető az a funkcióváltás, amelyen ez a saroktelek az évtizedek alatt keresztülment. Egykor Geist felesége családjának tulajdonában, a Széna tér állatkereskedésére támaszkodva, mészáros mesterek birtokolták. A beházasodott állattenyésztő a felhalmozott vagyonból egy jól jövedelmező bérházat emeltetett, amelynek földszintjére a városi létformához igazodó kávéház települt, megsejtve és megelőlegezve a tér arculatváltását. Piacból közlekedési csomópont A közéletben szerepet vállaló főurak, arisztokraták és városi polgárok palotaépítésével fokozatosan nagyvárosi képet öltött a városrész egykor zöldség- és gyümölcstermesztést szolgáló területe. A Széna tér közlekedési csomóponttá alakult, a Geist-házzal szemben az egykori rossz hírű Két pisztoly fogadót pedig felváltotta a Pesti Hazai Első Takarékpénztár irodája és bérháza. A monumentális hatást – noha alapterületét tekintve nem olyan nagy az épület – a nagyoszloprendes, plasztikus homlokzat-formálás biztosította. A földszinti üzlethelyiségek felett lakások kaptak helyet, az átadás után Ybl Miklós is itt élt, a harmadik emeleti saroklakásban. „Nyilvános és magánépületek, büszke palotasorok és bérházak hihetetlen számban és gyorsasággal emelkedtek, s így az egész főváros bámulatos átalakuláson ment keresztül” – írta Rozinay István 1883-ban közzé tett albumában. Egy évvel később a képzőművészeti bizottság által meghirdetett pályázatban, amelynek célja a főváros beépített területe legszebb pontjainak lefestése, négy művész ábrázolta a nagy átalakuláson keresztülment Kálvin teret, amelynek középpontjában ott ékeskedett a szintén Ybl tervezte Danubius-kút. A kiállítás, amely 2015. április 6-áig – Ybl Miklós születésnapjáig – belépőjegy nélkül látogatható munkanapokon 9–18 óráig a katalógusszerűen felsorolt épületeken kívül még meglepetéseket is tartogat az érdeklődők számára. ● 26 BUDAPEST 2014 december Félkörívbe helyezett Róth Zsigmond monogram A Róth-ház Múzeum körúti homlokzata Klösz György felvétele
