Budapest, 2014. (37. évfolyam)
12. szám december - Hidvégi Violetta – Marótzy Katalin: Épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig
Jellinek Henrik lett, mellette domonyi Brüll Miksa elnökként, Bossányi László igazgatóként vezette a céget, pontosabban ezt a céget is, hiszen valamennyien megtartották BKVT-s igazgatósági helyüket. Az év végén már többre nem is futotta, januárban pedig a BKVT átadta a BHÉV-nek a HÉV ingatlanjait és ingóságait. Sikertörténet ötvenhárom kilométeren Az, hogy 1887–1889-ben alig másfél év alatt megépítették a fővárost övező, ma is működő, teljes HÉV-hálózat alapjait, önmagában olyan lenyűgöző közlekedési projekt, amilyenre valószínűleg azóta sem került sor. A mintegy 53 kilométert magába foglaló három vonal dolgozói, műszaki és forgalmi vezetői tudták a dolgukat. A BHÉV első évi rendes közgyűlésére 1891. április 14-én került sor az Andrássy úti palotában. Az első üzletévi jelentés szerint: „A fővárosi közönség is mindinkább néz a közel fekvő falvakban alkalmas telek és megfelelő nyári lakóház után. Emelkedik azoknak száma is, akik állandóan vasutaink mentén telepednek meg, s naponta vonatainkkal jönnek a fővárosba.” A HÉV-en utazók száma még ebben az évben átlépte az egymilliót és hamarosan a kétmilliót is. Pár évvel később (1894–1895-ben) a BKVT és a BHÉV az Andrássy útról átköltözött a Lipót (Szent István) körút 22. szám alá. A Nagykörút és a Visegrádi utca sarkán lévő telek a cég saját tulajdona volt, és az itt emelt igazgatósági épületben helyezték el a később megvásárolt villamoscégek irodáit is (előbb az 1894-ben létrehozott újpesti Budapestvidéki Közúti Vasút Rt.-t, majd a búrvasútként ismertté vált Budapest-Újpest-Rákospalotai villamoscéget). Az épületen ma is láthatóak a HÉV és a villamos szárnyaskerék szimbólumai. Jellinek mindkét cégnek vezérigazgatója maradt, és később igazgatósági tagja lett a bekebelezett kisebb villamostársaságoknak és a földalattinak is. A BKVT és a BHÉV pénzügyi hátterét biztosító Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatóságába 1901-ben ült be, megtartva korábbi pozícióit. Nem meglepő, hogy Jellinek a város virilistáinak élcsoportjába tartozott, az egyik legnagyobb adófizetőként pedig természetesen a belvárosban lakott. A Hercegprímás utca 3. szám alatti lakásából 1893-ban költözött az Ürményi bérházba (Október 6. és Arany János utca sarka), később pedig az Újlipótvárosban voltak ingatlanérdekeltségei, az egyik éppen a Visegrádi utcában. Udvari tanácsosi címet, 1890. január 6-án nemesi címet kapott. Később megvádolták pénzügyi visszaélésekkel, 1911-ben pedig saját cége mondatta le igazgatóságáról. (Ezután sem a BKVT-nál, sem a BHÉV-nél semmilyen tisztséget nem töltött be.) A közügyekben továbbra is részt vett, egészen 1919-ben bekövetkezett haláláig. A BHÉV – ugyanezen a néven – harminc évvel élte túl, az 1949-es államosításig. ● A képek forrása: FORTEPAN Épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig Hidvégi Violetta – Marótzy Katalin Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján, a Magyar Építészet Évében számtalan megemlékezés, rendezvény köszönti, köszöntötte a kitűnő építészt. A hagyatékot gondozó Budapest Főváros Levéltára és a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke kiállításában és ahhoz csatlakozó tanulmánykötetében a főváros egy meghatározott területén: a mai Múzeum körúton, a Nemzeti Múzeum és a Kálvin tér környékén egykor állt és ma is álló épületek bemutatásával tiszteleg a mester emléke előtt. 24 BUDAPEST 2014 december A Pollack Mihály tér keleti oldala a Bródy Sándor utca és a Múzeum utca között. A Festetics-palota, a Nemzeti Tornacsarnok, a Nemzeti Lovarda és a Károlyi-palota homlokzata
