Budapest, 2014. (37. évfolyam)
11. szám november - A csodák logikája
Rosivall professzor széles tablót vázolt fel a vesék működéséről és komplex élettani szerepéről. Az is kiderült, hogy szenvedélyesen érdeklődik Budapest ügyei iránt, s kitűnő javaslatot dolgozott ki az orvosegyetem Nagyvárad téri magasházának kilátóként való másodlagos hasznosítására. Kordos László professzor elmondta, hogy mennyi küzdelmet kellett folytatni, hogy a világhírű vértesszőlősi előember-lelőhely megfelelő védelmet kapjon, s hogy a helyzet e tekintetben ma sem megnyugtató. Mérő tanár úr két függvénygörbe segítségével mutatta meg, hogy hihetetlennek, csodálatosnak tűnő jelenségek bekövetkezésére igenis számítani lehet, ha nem is kalkulálható, hogy pontosan mikor és mi fog történni. Azonban ha tudatában vagyunk, hogy mindennapjaink „átlagisztáni” világából „extremisztán” földjére lépünk (s ez akár naponta többször is előfordulhat bármelyikünkkel), legalább csodálkozni nem fogunk a bekövetkező, kivételesnek tűnő jelenségeken, eredményeken. (G. J.) ● A cikk megjelenését támogatta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 23 BUDAPEST 2014 november Mérő Lászlót Mécs Anna faggatja a arról, hogyan illeszthetők logikai rendszerbe az első pillanatban valószínűtlennek, lehetetlennek, csodának tűnő események A csodák logikája című könyvének megírására az ismeretek terjesztésének nála mindig meglévő szándékán túl az is ösztönözte, hogy ki akarta fejteni ellenvéleményét a sikeres szerző, Nassim Nicholas Taleb A fekete hat y tyú című könyvével kapcsolatban. Talebet 1975-ben annyira megrázta szülőhazájának, Libanonnak váratlan, kataklizmaszerű ösz szeomlása, hogy az USA-ba menekülése után tőzsdei magatartásában és az erről írott könyveiben is mindig mások (vagy akár egészen nagy rendszerek) összeomlására játszott. Stratégiája be is vált, az ikertornyok 2001-es katasztrófája után milliomos, a 2008-as válság után pedig milliárdos lett. Fent említett könyvében aztán ideológiát is gyártott viselkedéséhez. A Mérő-könyv természetesen nem vitairat, Taleb csupán az inspirációt szolgáltatta a szerzőnek ahhoz, hogy bemutassa az előre kiszámíthatatlan, mégis meglehetősen gyakran előforduló hétköznapi csodák létrejöttének lehetőségét. Ezek egyik, általa is idézett nagyszerű példája az idén negyvenéves Rubik kocka, hiszen ilyen mechanizmus megalkotását még a tapasztalt gépészmérnökök is egyszerűen lehetetlennek tartották. (Olvasóinknak eláruljuk: a titok nyitja részben az, hogy a kocka anyaga nem teljesen merev, van egy kis rugalmassága is. Célszerű, ha a bármilyen területen alkotók gondolkodásukban is erre törekednek....) Mérő László könyvéből számos egyéb érdekesség mellett megtudhatjuk, hogy mindennapi megszokott világunk (Átlagisztán), amelynek jelenségeit általában leírhatjuk a mindenki által jól ismert Gauss-féle eloszlás törvényeivel (ennek lényege, hogy minél jobban eltér egy paraméter az átlagostól, annál ritkábban fordulnak elő az azzal jellemzett dolgok: például nincsenek három méter magas vagy ezer kilogramm súlyú emberek, mint ahogy kétszáz évesek sem élnek körünkben), át meg át van szőve egy másfajta törvényszerűségekkel leírható világ (Extremisztán) megnyilvánulásaival. Ez utóbbi világban az úgynevezett Cauchy-féle eloszlással jellemezhetőek a viszonyok. Erre jó példát szolgáltatnak az átlagjövedelmek: míg az OECD országokban a dolgozók legnagyobb része 1000–2000 dollár között keres, mindenki tud példát mondani több millió, sőt akár 1-2 milliárd dollárt keresőkre is. Ha elfogadjuk Extremisztán létezését, s megértjük Gödel tételének legalább az alapgondolatát, miszerint minden axiómarendszerben létezik olyan állítás, amelyet a rendszeren belül sem bizonyítani sem megcáfolni nem lehet (a könyv részletesen foglalkozik ezzel az alapvető jelentőségű tétellel), Mérő László segítségével máris jóval közelebb kerülünk ahhoz, hogy a kiszámíthatatlan, váratlan eseményeket ne sorscsapásnak vagy isteni ajándéknak, hanem életünk természetes részének tekintsük. (G. J.) A CSODÁK LOGIKÁJA Mérő László az ELTE professzora, aki matematikus és pszichológus végzettségén túlmenően a közgazdaságtanban is igen magas szintű jártasságot szerzett. Élvezetes olvasmányként forgatható könyveiben a tudományos színvonalból mit sem engedve, de minden száraz „tudományoskodást” mellőzve tárja fel az érdeklődő olvasók előtt a mindennapi jelenségek mögött megbúvó mélyebb törvényszerűségeket.
