Budapest, 2014. (37. évfolyam)
11. szám november - Csontó Sándor: NAGY HÁBORÚ - Patthelyzetben
50 és 100 holdas parasztbirtokosokat, ezzel megháromszorozva a tagságot. A Monarchia németbarát külpolitikai irányvonala helyett a francia és az orosz orientációt szorgalmazta, kiállt az általános választójog bevezetése mellett, és a nemzetiségeknek megadta volna a demokratikus szabadságjogokat. Következetesen békepárti volt, már a világháború elején, az első kudarcok után ellenezte a háborút, miután három hónapig az 5. honvéd lovashadosztály parancsőrtisztjeként az orosz fronton is szolgált. 1916 júliusában életre hívta a radikális Függetlenségi és ’48-as Pártot (röviden: Károlyi-pártot), ekkortól gyorsan nőtt a népszerűsége. Fellépett a kiegyezés rendszerének megváltoztatásáért: perszonáluniót, önálló vámterületet, saját jegybankot, magyar nemzeti hadsereget, azonnali annexiómentes békét és szociális, illetve birtokpolitikai reformokat követelt. Időben éveket átlépve egy idézettel folytatjuk: „Én elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály, tisztelt képviselő úr tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük... és hogy ennek folytán keresnünk kell a békét...” ( Tisza István mondta 1918. október 17-én a Kép viselőházban). Károlyi a november 16-án kikiáltott Magyar Népköztársaság ideiglenes elnöke lett. Március 2-án kijelentette: „Mi végszükség esetében még fegyverrel is felszabadítjuk ezt az országot. ...Ha olyan békét akarnak velünk aláíratni, amely Magyarország feldarabolását jelenti, akkor ... én ezt a békét nem fogom aláírni.” A Vyx-jegyzék benyújtása (1919. március 20.) másnapján, miután azt elfogadni nem tudta, inkább lemondott államfői posztjáról, hogy elkerülje az ország megcsonkítását – tudomásul vette a kommunista hatalomátvételt –, majd az országot is elhagyta (július 5.). „A világháború után az ország még elegendő nyersanyaggal rendelkezett ahhoz, hogy tekintélyes védősereget tarthasson... még 6 hadosztályra és 3 dandárra tagozott 110 000 főnyi haderőt tudott összeállítani, felszerelni... ha ezt a szervezési munkát nemzeti alapon álló kormányzat 1918 novemberében végzi el, akkor Magyarország mindhárom ellenfelével szemben elegendő és jó haderőt tud állítani. Semmi esetre sem szorul mai szűk határai közé” – írta Julier Ferenc , egyébként a Vörös Hadsereg volt tisztje. Közel száz év távlatából nem osztjuk ezt az optimista fikciót, mert ez hazárdjáték Magyarországgal. Ha ez az évek óta agyonvéreztetett, társadalmilag is szétzilált ország még hadba lépett volna fél Európával szemben, lehet morzsányi nem maradt volna belőlünk. Károlyi a trianoni béke-diktátumot nem ismerte el, sőt a „Nem, nem soha!” jelszót, az általa felállított Országos Propagandabizottság „találta” ki. Nem volt tehetséges politikus, naivan és határozatlanul sokszor rossz döntéseket hozott egy tragikus és bonyolult korszakban. Andrássy Katinka Mihály oldalán, feleségeként egyszerre az országos politika kellős közepén találta magát, s mivel felnézett férjére, szinte istenítve őt, magáévá tette annak politikai nézeteit. „Mihály jóvoltából most egész más arculatát fedeztem fel a politikának, felfedeztem az emberi oldalát, ráébredtem, hogy a politika feladata boldoggá tenni az embereket, hogy érdemesebb legyen élniük.” A bökkenő ott van, hogy ő a radikális baloldaliságot a különlegessé válás eszközének, egyenesen a kivételesség netovábbjának, szíve mélyén pedig az akkor lehető legdivatosabb úri allűrnek tekintette. Andrássy Katinka abban a ritka „szerencsében” részesült, hogy egy sorsdöntő kor rendkívüli eseményeinek közvetlen szemtanúja lehetett, foglalta össze Hammerstein Judit róla szóló tanulmányában. Legnagyobb cselekedete, hogy ő csempészte ki 1933-ban Berlinből azokat a dokumentumokat, amelyek lehetővé tették az SA kegyetlenkedéseinek bizonyítására szolgáló Barna Könyv párizsi kiadását. ● 13 BUDAPEST 2014 november forrás: nol.hu Károlyi Mihályt Hock János kiáltja ki köztársasági elnökké