Budapest, 2014. (37. évfolyam)
9. szám szeptember - Hajdanvolt aranykorunk
26 BUDAPEST 2014 szeptember A kiegyezés utáni robbanásszerű fejlődés s különösen Budapest viharos gyorsaságú világvárossá válása megnövelte az új köz- és magánépületek létrehozásához kapcsolódó iparművészeti alkotások iránti igényt. A nagyszabású kihívásra kiemelkedő tehetségek adtak választ: az SZTNH kiállításán szereplő három műiparos munkássága szerencsés pillanatban találkozott az igényekkel és egymással is. A kiállítás szervezői a mindössze egy teremnyi bemutatótér keretei között nagy figyelmet szenteltek azoknak az épületeknek, ahol az alkotók közül legalább kettőjüknek, de akár mindhármuknak a munkásságába bepillanthatunk. Szerencsére főszereplőink kiváló munkakapcsolatban voltak, ajánlották egymást a megbízóknak, így ilyen épület nem is kevés található hazánkban. Ennek a szerencsés együttállásnak legkiemelkedőbb példája az Országház épülete, de ide sorolhatjuk a Gresham biztosító székházát, a Királyi Palotát, a Bakáts téri plébániatemplomot, a Múzeum utcai Károlyi-Csekonics palotát, s hogy egy vidéki példát is említsünk: a nádasdladányi Nádasdy kastélyt. Érdekes véletlen, hogy a három alkotó személyében is képviseli azt a három népcsoportot, amely (a zömében szlovák kőművesek és kubikosok mellett) Budapestet naggyá tette. Thék Endre székely kisnemesek leszármazottja, s a család eredetét még egy ködbe vesző angliai szál is színesíti, Jungfer Gyula német iparosok ivadéka, Róth Miksa pedig a kiegyezés és az emancipáció után feltörekvő, asszimilálódó zsidóságot képviseli. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Budapest mai képe sokkal sivárabb lenne ennek a három kiváló mesternek a munkálkodása nélkül, s ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy számos alkotásuk a háború pusztításának, illetve az azt követő évek bűnös hanyagságának, nemtörődömségének s az ezekkel együtt járó kapzsi „gyűjtőszenvedélynek” esett áldozatul. Joggal merülhet fel a kérdés, hol marad a negyedik kiválóság, a velük gyakran együtt alkotó Zsolnay Vilmos . A rendel kezésre álló hely semmiképpen sem lett volna elég az ő munkásságának akár csak a felvillantására is, ennél nyomósabb ok azonban, hogy ugyanebben a kiállítás-sorozatban a Hivatal 2008-ban egy teljes kiállítást szentelt a zseniális „fazekas” életművének bemutatására. A mostani szemle az Iparművészeti Múzeum, a Róth Miksa Emlékház, az orosházi Szántó Kovács János Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, az Országgyűlés Hivatala, a Forster Központ, a Magyar Építészeti Múzeum, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézete, és a Thék családdal kapcsolatban álló két magánszemély közreműködésével jöhetett létre. Számos olyan tárgy is látható lesz, amely lyel eddig még sohasem találkozhatott a nagyközönség. Így például Thék Endre lakásának egyes, saját maga tervezte berendezési tárgyai, Róth Miksa irathagyatékának számos darabja, illetve néhány frissen megmentett tárgy a Jungfer cég gyártmányai közül. Különösen érdekes az a most először a nagyközönség elé kerülő, Thék Endre által saját kezűleg faragott kisméretű angyalszobor, amelyet a Királyi Palota megnyitásának alkalmából ajándékozott Hauszmann Alajosnak, s amelyet Hauszmann déduno kájának szívességéből tekinthetnek meg az érdeklődők. Mindhárom műiparos újító, feltaláló is volt a maga szakterületén. Szabadalmaik leírásai, a hely szelleméhez alkalmazkodva, ugyancsak megtekinthetők a kiállításon. A kiállítás szeptember 19-től október 8-ig munkanapokon 10-18 óra között, a Kulturális Örökség Napján, szeptember 20-án szombaton pedig 10-20 óra között díjmentesen látogatható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Konferenciatermében (1054 Bp. Garibaldi u. 2.). A kiállításhoz kapcsolódó városi sétára az oroksegnapok. hu honlapon lehet jelentkezni. (Gács) ● A cikk megjelenését támogatta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala fotó: Perness Norbert Az angyalszobrot Thék faragta Hauszmannak Nádasladányi kastély, könyvtárszoba Rumbach utcai zsinagóga
