Budapest, 2014. (37. évfolyam)
9. szám szeptember - Szántó András: NYÁRI KULINÁRIA - Már Újpest sem a régi…
Manapság sokan siratják a hajdani „népkert”-hangulatot és a legendás nyári vendéglőket. Annál inkább okkal, mert mai utódaik már csak reménytelen romhalmazok vagy (az arra járók szerint) lepukkant kocsmák, büfék. Ami igazán hiányzik, nem is elsősorban a pénz, inkább az a lelkes és szakmaimádó vendéglős, aki régen is, ma is megteremti egy vendéglátóhely szellemét, arculatát és hírnevét. A „főhalászmester” csárdája Újpestre gondolva az én generációmnak mindenképpen, de a sokkal fiatalabbaknak is csak gyárak, füstös kéményű, esetleg bűzlő (bőr-, vegyi-) üzemek jutnak eszébe. Pedig Újpestnek (akkor még rövid u-val Ujpestnek is írták) volt Duna-parti élete halászokkal, csárdákkal, hajóállomással és kirándulókkal, sőt volt-van egy Népszigete (Szúnyog-szigete) is. Egyszerűbb emberek, munkások és kistisztviselők adták a vendéglők látogatóinak zömét, de esküvőkre vagy nagyobb ünnepeken természetesen a magasabb státusú polgárok is szívesen jöttek ide kirándulni, mulatni. Máig az egyik legismertebb – kirándulóhelyként is emlegetett – kerthelyiség volt nyaranta a népszigeti Illik csárda. A Szúnyog-szigetként is ismert terület – valójában ma már félsziget – két kerület határán fekszik, talán ezért nem tekinti senki magát igazi gazdájának, pedig hajdani vonzereje (vízpart, megközelíthetőség stb.) ma is ugyanolyan mint régen. Illik Viktor halászmester időben ismerte fel a sziget jelentőségét, és itt „vetett horgonyt”, az egész hosszú magyarországi Duna-szakaszból ezt tartva céljait tekintve a legmegfelelőbbnek. Az ő Duna-része volt ugyanis az Esztergom és Halimba közötti, mintegy 15 kilométeres folyamrész, ahol a halászati jogot bérelte, hogy az ott kifogott halakat aztán több helyen árusítsa nagykereskedőként. Központi telephelye a Dunasor 1. alatt volt, de Esztergomban, illetve döntően az újpesti piacon is felkereshették üzletét a polgárok és a vendéglősök. (A Fővám téri Nagycsarnokban nem kapott helyet, azt az alsó Duna-szakaszon működő Singhoffer és a balatoni jogot bérlő Zimmer cég uralta a megnyitás óta.) A mester 1891-ben született Barcson, halászcsaládba, volt honnan tanulnia a szakmát. Az első világháborúban a hadtápnál szolgált, egy eltévedt repeszdarab megsebesítette – a jobb szemével többé nem látott. A háború után Budapestre költözött, és a Dunán bérelt halászati te-Már Újpest sem a régi... Szántó András Pestet körbejárva bepillantunk abba a pezsgő polgári világba is, amely ragyogó vendéglőkkel, és a belvárosi családokat is „nagyobb” utazásra serkentő, komoly vonzerővel dicsekedhetett. A budai kirándulások, a dél-pesti kalandozások mellett a jó halászlé, a lelkes és hozzáértő korcsmárosok hatalmas nyári kertjeikkel és remek konyháikkal Újpestre és a Rákos-menti falvakba is elcsábították a polgárokat hétvégeken. Idei múltidéző sétánkat – szeptember még kínál kellemes gasztronómai élményeket a szabadban – e rangos helyeket, emléküket idézve fejezzük be. 22 BUDAPEST 2014 szeptember NYÁRI KULINÁRIA Illik halászmester saját fogású óriás-halával (képeslap, 1930 körül) Lakatos Gyuszi zenekara játszik (képeslap, 1931)
