Budapest, 2014. (37. évfolyam)

7. szám július - Somogyi Krisztina: ÉPÍTÉSZET FALTÓL-FALIG - Az Eiffel Palace irodaház átalakulása

lósult beruházás szépen érvel a mai tudás mellett is. Hogy ez megvalósulhatott, Pék Zoltán építésvezető munkáját is dicséri. Mint írtuk, Gelesz András építész nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a nézőt egy­értelműen tájékoztassa arról, hogy mi örök­ség és mi mai érték. Ez az építési logika konzekvensen van jelen, egy fontos helyet kivéve, és ez pedig maga a homlokzat. Az utcára újra kilépve, szemünket a szép kő­díszekre, párkányokra, osztásokra és mí­ves szobrokra irányítva joggal hihetnénk, hogy amit látunk, az bizonyosan ott volt a felújítás előtti házon is. Ez azonban nem teljesen igaz. A 20. század viszontagságain túljutva ugyanis az épület nem tudta már megmutatni eredeti értékeit. Elvesztek, le­koptak, eltűntek. Torzójuk maradt csak. A művészettörténész ajánlására Baliga Kornél építész, a régi korok jeles szakértője foglal­kozott a homlokzatok rekonstrukciójával. Hangsúlyozni szükséges, hogy ez komoly kutatási munka volt, amely csak pár fény­képre és rajzra támaszkodott. Mit lehet egy ilyen helyzetben tenni? Az épületet meg kellett fejteni: ehhez fontos támasz volt a nemrég elhunyt Gerle János nak az erede ­ti építészekről írott könyve, de önmagá­ban ez nem volt elegendő. Baliga Kornél a tervezőpáros más épületeit is elkezdte tanulmányozni, míg végül megelevene­dett előtte a tervezés logikája. Az épület jelentőségét a sarokpont hang­súlyozása adja. Tulajdonképpen az a fő nézete, ha akarjuk főhomlokzata, ame­lyet nem csak a kupolával és az erkéllyel, hanem az oszloprenddel és többszintes kváderezett fülkével értek el. Ez a sarok­diszpozíció később más pesti bérházakon is megjelent, de feltehetően ez volt a minta. Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a homlokzatok rafináltan voltak egymásba fűzve: a legdíszesebb főhomlokzat egyes ornamensei az oldalhomlokzatokon je­lennek meg új szerepkörben. Ahogyan egy többtételes zeneműben újra meg újra feltűnnek a dallamok, úgy elevenednek meg transzponálva a képi motívumok az oldalakon – jól mutatva, hogy az ek­lektikus építészet mesterei milyen nagy tudással és odaadással foglalkoztak az ornamentikával. A mai kor ennél kevésbé fogékony a míves részletekre, a díszítésre. Ezért is örömteli, hogy akadnak még olyan terve­zők és kivitelezők, akik szívesen áldoznak időt erre a tevékenységre. Az Eiffel Pa­lace alkotóit nyugodt szívvel sorolhatjuk közéjük: nem véletlen, hogy az irodaház már a tervezés során bérlőre talált, a PwC Magyarország választotta új központjául. A terv és a kész állapot között azonban sok mindennek kellett jól működnie. Ezt a közös erőfeszítést, Gelesz András építész­nek a tervezői, Baliga Kornél építésznek a homlokzatrekonstrukciós és Kelecsé ­nyi Gergelynek, az ALAK-ART kőfara ­gó és homlokzatépítő cég vezetőjének a kivitelezői munkáját együtt ismerte el a Belvárosi Önkormányzat. Az értékmeg­őrzésért adható egyik legrangosabb elis­merést, a Reitter Ferenc díjat ítélte nekik oda 2013-ban. A közös munka eredménye megnyugtató állapot: hibrid, amelyben két kor értékei – bár nem szerves módon – vannak együtt, mégis összedolgoznak. Így tudott a múlt továbbélni, így szolgál­ja a jelent. ● 21 BUDAPEST 2014 július Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara Függőleges kert felett pazar öntöttvas függőfolyosó Reflektorfényben: az eklektikus homlokzat. Terv: Baliga Kornél fotó: Holló Eszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom