Budapest, 2014. (37. évfolyam)
7. szám július - Somogyi Krisztina: ÉPÍTÉSZET FALTÓL-FALIG - Az Eiffel Palace irodaház átalakulása
lósult beruházás szépen érvel a mai tudás mellett is. Hogy ez megvalósulhatott, Pék Zoltán építésvezető munkáját is dicséri. Mint írtuk, Gelesz András építész nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a nézőt egyértelműen tájékoztassa arról, hogy mi örökség és mi mai érték. Ez az építési logika konzekvensen van jelen, egy fontos helyet kivéve, és ez pedig maga a homlokzat. Az utcára újra kilépve, szemünket a szép kődíszekre, párkányokra, osztásokra és míves szobrokra irányítva joggal hihetnénk, hogy amit látunk, az bizonyosan ott volt a felújítás előtti házon is. Ez azonban nem teljesen igaz. A 20. század viszontagságain túljutva ugyanis az épület nem tudta már megmutatni eredeti értékeit. Elvesztek, lekoptak, eltűntek. Torzójuk maradt csak. A művészettörténész ajánlására Baliga Kornél építész, a régi korok jeles szakértője foglalkozott a homlokzatok rekonstrukciójával. Hangsúlyozni szükséges, hogy ez komoly kutatási munka volt, amely csak pár fényképre és rajzra támaszkodott. Mit lehet egy ilyen helyzetben tenni? Az épületet meg kellett fejteni: ehhez fontos támasz volt a nemrég elhunyt Gerle János nak az erede ti építészekről írott könyve, de önmagában ez nem volt elegendő. Baliga Kornél a tervezőpáros más épületeit is elkezdte tanulmányozni, míg végül megelevenedett előtte a tervezés logikája. Az épület jelentőségét a sarokpont hangsúlyozása adja. Tulajdonképpen az a fő nézete, ha akarjuk főhomlokzata, amelyet nem csak a kupolával és az erkéllyel, hanem az oszloprenddel és többszintes kváderezett fülkével értek el. Ez a sarokdiszpozíció később más pesti bérházakon is megjelent, de feltehetően ez volt a minta. Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a homlokzatok rafináltan voltak egymásba fűzve: a legdíszesebb főhomlokzat egyes ornamensei az oldalhomlokzatokon jelennek meg új szerepkörben. Ahogyan egy többtételes zeneműben újra meg újra feltűnnek a dallamok, úgy elevenednek meg transzponálva a képi motívumok az oldalakon – jól mutatva, hogy az eklektikus építészet mesterei milyen nagy tudással és odaadással foglalkoztak az ornamentikával. A mai kor ennél kevésbé fogékony a míves részletekre, a díszítésre. Ezért is örömteli, hogy akadnak még olyan tervezők és kivitelezők, akik szívesen áldoznak időt erre a tevékenységre. Az Eiffel Palace alkotóit nyugodt szívvel sorolhatjuk közéjük: nem véletlen, hogy az irodaház már a tervezés során bérlőre talált, a PwC Magyarország választotta új központjául. A terv és a kész állapot között azonban sok mindennek kellett jól működnie. Ezt a közös erőfeszítést, Gelesz András építésznek a tervezői, Baliga Kornél építésznek a homlokzatrekonstrukciós és Kelecsé nyi Gergelynek, az ALAK-ART kőfara gó és homlokzatépítő cég vezetőjének a kivitelezői munkáját együtt ismerte el a Belvárosi Önkormányzat. Az értékmegőrzésért adható egyik legrangosabb elismerést, a Reitter Ferenc díjat ítélte nekik oda 2013-ban. A közös munka eredménye megnyugtató állapot: hibrid, amelyben két kor értékei – bár nem szerves módon – vannak együtt, mégis összedolgoznak. Így tudott a múlt továbbélni, így szolgálja a jelent. ● 21 BUDAPEST 2014 július Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara Függőleges kert felett pazar öntöttvas függőfolyosó Reflektorfényben: az eklektikus homlokzat. Terv: Baliga Kornél fotó: Holló Eszter
