Budapest, 2014. (37. évfolyam)
7. szám július - Székely Ilona: Ortodox keresztények Pesten
Demeter. Az ortodox keresztények nem ismerik el Mária szeplőtelen fogantatását, és Jézus anyját Istenszülőnek nevezik. A képek motívum- és színvilága már a rilai festőiskola utáni ikonfestészet hagyományait követi, így az arany hátteret a természetes kék szín veszi át. Ebben a templomban őrzik a tabáni Szent Demeter templomból kimentett harangot és keresztelőmedencét is. A kert ódon kőkerítésén falba helyezett síremlékeket láthatunk, amelyek szintén a budai templomból kerültek ide. A kerítés Szerb utcai sarkának párkányán – egy barokkos kőkeretben – csempékből kirakott ikonon Szent György legyőzi a sárkányt. Jézus születését az ortodoxok nem december 24-én, hanem tizenhárom nappal később, a Julián-naptár szerint ünneplik. A karácsonyt negyvennapos böjt előzi meg, amikor nem fogyasztanak húst, de más állati eredetű élelmiszert sem. A „banji vecsén” (szenteste) vége a böjtnek, ekkor általában halászlét és mákos gubát fogyasztanak. Az ismerős menüt a magyarok a szerbek asztaláról kölcsönözték. A jeles napokra kör alakú kalácsot is sütnek, melyet termékenységi szimbólumokkal díszítenek. Búzakalász, dió, alma, pénz, rozmaring és még jelképes macska is kerül az édes tészta mellé. (Az óhitűek szerint Krisztus sírját rozmaringbokrok vették körül, a rozmaring szent növénynek számít.) Ezt a kalácsot nem eszik meg, hanem a pénzzel együtt elégetik. Ezután nem marad más, mint bízni a gazdag esztendőben. A másik érdekes ortodox rítus: a karácsonyi tölgyfaégetés. Vallják: a jászol is tölgyfából készült. Ha valaki a Szerb utcába téved január hatodikán, láthatja, hogy estétől másnap hajnalig lobog a máglya a templomkertben. Ha lennének istállók a pesti városrészben, újévkor a lovak sörényét is befonnák, mert a szerb tündérek éjjel meglovagolják az állatokat, és azok egészségesek lennének egész évben. Kevesen tudják, hogy az ortodox keresztények húsvétkor tartják a halottak napját is. Ilyenkor felkeresik elhunyt szeretteiket a temetőben, és piros tojást visznek a sírokra. Nem hamvasztanak, gyakran a nyitott koporsós temetést választják. A séta következő állomása a Tökölyanum. Tököly-Popovics Száva a szerb nemzet fel emelkedését az oktatás és a kultúra felvirágoztatásától remélte. Ezért hozta létre 1838-ban a Pesten tanuló szerb diákfiúknak a mai Veres Pálné utca 17-19. szám alatti nevelőintézetet és kollégiumot. A homlokzaton található dombormű megörökíti azt a pillanatot, ahogy a „szerbek Széchenyije” bevezeti első ösztöndíjasait az új kollégiumba. 1907-ben az épületet Fellner Sándor tervei alapján teljesen újjáépítették. A bejárati díszítésen egyes szerb kolostorok kapujának mintázata is felismerhető. A Tökölyanumban több száz ösztöndíjas diák lakhatott, a közelben jártak egyetemre, és általában jogi vagy mérnöki diplomát szereztek. Az intézményt az ötvenes években államosították, majd a rendszerváltás után újra szerb fennhatóság alá került. Jelenleg egy része hostelként üzemel. De hogy a lányok se maradjanak ki, zarándokoljunk el a Váci utca 63-hoz, ahol az Angelineum, az 1846-ban alapított görögkeleti leánynevelő intézet állt. A klinkertéglás épületen Zsolnay-majolika berakású a timpanon, rajta Paja Jovanovic alkotása: Szent Angelina mozaikból kirakott alakja. Az első világháborúig hosszú barna szoknyában és vajszínű blúzban jártak itt a lányok, az angol leánynevelő intézetek szabályrendszerét vették át. Nyakukban kereszt alakú ikont hordtak, benne a család védőszentjét őrizték. Ma már a hely lakóház, az alsó szinten matyó hímzés, souvenir, paprikafüzér. Az Ybl emlékév miatt sem hagyhatjuk ki a Petőfi téri Magyar Ortodox Templomot. A görögökhöz hasonló kereskedő népek emeltek itt barokk templomot, amelynek első homlokzati terveit még 1801-ben Jung József készítette. Végül 1873-ban Y bl Miklós klasszicista terveit valósították meg. Történt aztán, hogy az ortodox hívek az évek folyamán elmagyarosodtak, s ezért kérték a konstantinápolyi pátriárkát: legyen magyar nyelvű a liturgia. Az engedély késett, ezért a budai püspökséghez, és végül Moszkvához fordultak. A történelem kegyelme folytán 1949-ben a Moszkvai Patriarchátus befogadta a pesti ortodoxokat, és megengedték a magyar nyelv használatát. Az orosz pátriárka a mai napig évente egyszer meglátogatja a pestieket, ő celebrálja az istentisztelet. (Azóta a magyar mellett az orosz ortodox óvariánsán is folyik a liturgia.) Suttogva lépkedünk a csillárok alatt, az ötszintes ikonosztáz kékben és aranyban ragyog. A sarokban gyertyát gyújtanak, orosz turisták vásárolnak képeslapot. ● 13 BUDAPEST 2014 július
