Budapest, 2014. (37. évfolyam)
6. szám június - Somogyi Krisztina: Anziksz a Kossuth térről
az Országház látványát, alattuk kiveszett a fű. Különböző utcabútorok, lámpák, kábelek maradtak kint, és számos emlékhely lett. Elvesztek a hangsúlyok.” Amíg tehát az élet számos új szándék és gondolat következtében változott, a tér nem. Ez a mozdulatlanságnak tűnő lassú hanyatlás nem volt tartható. Az Országgyűlés határozata ennek a tétlenségnek vetett véget. A Steindl Imre Program Wachsler Tamás vezetésével százoldalas tanulmány ban foglalta össze a kívánalmakat és a térről szerzett tudásokat, így egy korábbi, 2007-es építészeti pályázat tanulságait is. Az átépítésre kiszabott idő ismeretében mondhatjuk, hogy a Parlament sürgető megoldást szorgalmazott. Azt várta el, hogy kevesebb mint 2 és fél év alatt megnyugtató módon alakuljon át a tér. Metróval érkeztünk Ha van fontos hétköznapi nézete a térnek, akkor a metróból érkezéskor látott biztosan az. A metrózás arra is felhívja a figyelmet, hogy a téren megszűnt az autós közlekedés, így a rakpartról sem lehet már felhajtani, és a térről teljesen eltűntek a parkoló autók. Ezen a részén az átalakítás igen látványos. Nem véletlenül. A Kossuth téren ugyanis az utolsó komoly beavatkozás a 70-es években történt, éppen a metróépítés következményeként, hiszen a felszíni közlekedést is módosították. Nem szerencsésen. A 2-es villamos átlós elvezetése a tér déli oldalán azt eredményezte, hogy utolsó elemében is felbomlott az a hármas térkoncepció, amelyet az Országház tervezője fogalmazott meg. Ezt most korrigálták, az egész térrendszert újrafogalmazták. Ennek feltétele volt a villamos teljes nyomvonalának megváltoztatása, ami Tima Zoltán szerint az egyik lényegi döntés volt: „Ki derült, hogy a tér átalakítása miatt az egész sínpályát fel kell szedni. Javasoltuk, hogy ne csak a déli levágást szüntessük meg, de mindenütt vigyük közelebb a teret körülvevő házakhoz a pályát. A metrókijáratnál például ez 30 méterre volt a térfaltól. Közel 18 méterrel közelebb vittük. Így megnőtt az átmenet a keleti és déli térrész között és a hasznos összterület is nagyobb lett.” Ma a déli oldalon a villamos befordul és követi a házak vonalát, így újra kialakulhatott egy önálló térrész ott, ahol korábban csak Marton László kiváló szobrászművész Jó zsef Attilát ábrázoló szobra miatt állt meg az ember. A helyreállt térformálás során ez az alkotás a térről kikerült, de nem messzire. A Dunánál című szobor átfordult egy sokkal exponáltabb helyre, a rakpart tetejére, onnan nézi a vizet. A rakparton sétálunk A szobor rakpartra való ültetése nemcsak a vers és a szobor eredeti jelentését erősíti, hanem egyben szellemi és téri értelemben is erősíti a kapcsolatot a folyóval. Ez ma általában véve is fontos kérdés, a Kossuth tér építészeit is foglalkoztatta. Ennek jele, hogy a Parlamenthez északról kapcsolódó látogatóközpont kifut a rakpartig. Ez a megoldás váratlan javaslata volt Tima Zoltánnak: „Megfogalmazott cél volt az Országház körbejárhatósága. A Duna felőli oldal korábban védelmi zóna volt. Ez megváltozott. Ezen gondolkodva jutottunk el oda, hogy a látogatóközpont szúrja át a rakparti támfalat, és nyíljon meg a Duna felé is. Aggódtunk, hogy a tervtanácsokon sikerül-e ezt megvédenünk? Köztudott ugyanis, hogy dogmaként él a szakmában, a rakparti támfalhoz nem szabad, nem lehet hozzányúlni. Végül mindenkit meggyőztünk, ennek köszönhetően a tér kifut a rakparti oldalra is. Akik tehát a Lánchíd felől érkeznek, mondjuk, megnézik a Cipők a parton holokauszt-emlékművet, azoknak sem kell visszafordulniuk, hanem átsétálhatnak a látogatóközponton át, vissza a térre. Tehát nem is átnyitás ez, hanem egy új, dunai bejárat!” A rakparton kialakított zebra és magának a rakpartnak az átépítése is azt szolgálja, hogy az emberek közelebb menjenek a Dunához. A vízen hamarosan egy múzeum-hajó, a Lajta monitor fog horgonyozni, hangsúlyozva ezt a helyet. A város és a Duna kapcsolata átértelmezésre szorul. Az elmúlt évtizedben számos 19 BUDAPEST 2014 június Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara Az Országház eredeti, téglaboltozatos gépészeti folyosóján vezet át az út az épületbe Korok, anyagok és terek pontos találkozása
