Budapest, 2014. (37. évfolyam)
6. szám június - Csontó Sándor: A NAGY HÁBORÚ - Csak tiszta forrásból!
A szarajevói merényletről beszélt az egész város, de a kávéházi asztaloknál és a kaszinók kártyaszobáiban keserűen emlegették a Gellért panamistáit, a besározódott hivatalnokokat is. A 20. század elején a Közmunkatanács felismerte a világszerte növekvő gyógy- és fürdőkultúrában rejlő gazdasági lehetőségeket és nagyszabású budapesti fürdőfejlesztési programot kezdeményezett. Az egykori Sáros fürdő kiépítése, azaz a Gellért gyógyfürdő és szálló együttesének létrehozása fémjelzi az akkori szándék megvalósulását. Az ötlet nagyszerű volt, de a kivitelezés már nem ment ilyen simán, majdnem elcsúsztak a vizes csempéken. „A Szent-Gellérthegy tövénél, hol a Duna jobb partján fennálló házsor végződik, és a Kelenföld kezdődik, ott, hol az ősz Gellérthegy délkeleti lábát méltósággal leeresztve, a Duna hullámaiban füröszti; ott buzog föl a régi hirü Sárosfürdö gazdag forrása” – írta a régi kró nikás még a 19. század közepén. 1894-ben kezdődött el a Ferenc József, ma Szabadság-híd építése, ezzel együtt a tér rendezése. A régi fürdőépületet, amely az új híd tengelyébe esett, az állam kisajátította, és 1902-ben lebontatta. A veszélyes helyeken lévő sziklákat eltávolították, a Rudas-fürdőig terjedő házsort szintén lebontották, és helyükön a Halászbástya modorában – idősebb Francsek Imre tervei szerint – kerítéses szegélyt építettek. A székesfőváros hatósága 1904-ben hirdetett tervpályázatot a Sáros-fürdő ügyében, amelynek eredményeképpen a négy díjazott pályamű szerzőit, név szerint: Alpár Ignác, Pecz Samu, Sterk Izidor, valamint Sebestyén Arthur és Hegedűs Ármin építészeket egy új fordulóban való részvételre kérték fel. Végül azonban a bíráló bizottság így sem tudott végleges döntést hozni a megbízás tekintetében, s javaslatára a hatóság a két legjobbnak ítélt terv szerzőit, Sterket, valamint Sebestyént és Hegedűst együttesen bízta meg a kivitelezéssel. A kialakult megoldás vezérlő gondolata volt a fürdőket s a szállodát külön-külön csoportosítani, úgy, hogy azok mégis egységes egészet alkossanak, szem előtt tartva mindkettő gyógyfunkció jellegét. A költségeket mintegy hárommillió koronára becsülték, és meg voltak győződve hogy a vállalkozás jövedelmezőnek bizonyul majd. 1908 februárjában összeült a székesfőváros közgyűlése, mely kimondotta, hogy a Sáros- illetve Rudas fürdőt felépítteti, s ez Csak tiszta forrásból! Csontó Sándor 1914. június 28-án vasárnap, fél 12-kor – Szent Vid napján, a szerbek 1389. évi rigómezei tragikus vereségének 525. évfordulóján –, Gavrilo Princip szerb diák, a Fekete Kéz nevű terrorszervezet tagja Szarajevóban meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, Chotek Hohenberg Zsófiát. A főhercegi pár halálát követő diplomáciai bonyodalmak egy hónap múlva – a 20. század eleje óta egymással farkasszemet néző és folyamatosan fegyverkező – európai katonai szövetségek konfliktusához, az első világháború kirobbanásához vezettek. A megoldatlan Balkán-probléma, ami párosult az orosz birodalmi terjeszkedéssel, a fanatikus pánszlávizmussal és az agresszív nagyszerb-törekvéssel, csak olaj volt a tűzre. Budapesten akkoriban... „...hol közelebb, hol távolabb a jövőben, de folytonosan kísért bennünket egy nagy európai háború veszélye és szelleme (...), s ha ez a háború kiüt, az nem lesz gyermekjáték sem a monarchiára, sem a magyar nemzetre nézve, s igen könnyen fejlődhetik élethalálharccá”. (Gróf Tisza István képviselőházi beszéde, 1889. január!) 2 BUDAPEST 2014 június A NAGY HÁBORÚ A Sáros fürdő fametszete 1864-ből, felette a barlang szája és a Citadella Ideggyenge férfiak! Neuraszthéniában szenvedők kérjenek gyengeségük azonnali megszüntetését tárgyaló ismertetőt 40 filléres postabélyeg csatolása mellett. Nem belsőleg beveendő gyógyszer. Cím: Nova M e c h a n i k a 130. Budapest, Fiókbérlet 40. F ő p o s t a. (Vasárnapi Ujság, 1914. jún. 28.)
