Budapest, 2014. (37. évfolyam)
5. szám május - Somogyi Krisztina: A NÉGYES - Más megvilágításban
22 BUDAPEST 2014 május Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara templom jelenléte vált fontossá, és a tervezők úgy érezték, a metró terének drámaiságára zenei gesztussal lehetne válaszolni. Az énekkari kultúrához kötődő tervezők végül Kodály Zoltán Psalmus Hungari cus című művét választották, ennek egy kottadarabja jelenik meg a fogadótérben, a galérián pedig a könyörgés utolsóelőtti versszakából kivett két sor kézírással: „A szegényeket felmagasztalod, a kevélyeket aláhajigálod”. A kotta és a szöveg absztrahált grafikai megjelenítése egy fiatal építész munkája, aki közben grafikusnak is kiképezte magát. Fábry Katalin a nyomdai eljárások so rán használt színrebontás pixelgrafikáját alkalmazta, ami elsőre úgy tűnt, könnyen illeszkedik a mikromozaikhoz. A lépték azonban más, így fejtörést okozott a kétféle rács összeegyeztetése. A kézírás és a zenei motívum pontosan mutatja, hogy a metró tervezői keresték az emberi gesztusok és a kulturális utalások lehetőségét, de ezeket nem akarták közvetlenül megjeleníteni, a helyet mesékkel vagy személyes jelekkel feldíszíteni. Ősfák tövében A Rákóczi téri megálló világára is jellemző a stilizált kapcsolat a tér alatti és tér feletti világ között. Itt sem volt ez egyszerű. „A nyomvonal nem volt jó, a Rákóczi térnek van egy saját tengelye, ettől a metró egy kicsit eltér. Ez okozott feszültséget, hiszen a felszínnek és a föld alatti térnek a kapcsolata sokkal direktebb, mint azt a mérnökök gondolták. A két koordináta egyeztetése nem volt könnyű. A felszíni létesítmény az alul lévő világot követi, de a csarnok tengelye pont a tér sarkához vezet, így az épület egyik oldala kijelöli a tengelyt” – magyaráz za Dévényi Tamás Ybl-díjas építész, aki a 2004-es építészeti pályázat II. díjas tervét is készítette, és abban az utasok érzékelését, tájékozódását, illetve a kint és bent közötti összefüggéseket tartotta elsőrendűnek. Építészeti szempontból három fontos elem jellemzi a Rákóczi megállót: egyrészt az állomás részben fúrt, tehát alagútszerűen is megjelenik. Ez piros és zöld mikromozaik borítást kapott, a középső alagút halványszürke. Bár a színezés a tájékoztatást szolgálta, magyar trikolórként való értelmezése nem idegen a Rákóczi nevével megjelölt helyszínen. A másik jellegzetesség a roncsoltbeton felületek megjelenése, ami aztán más állomásokon is visszaköszön. Erre a rusztikus jellegű betonra már az 1910-es évek-Az Újbuda-központ gyűrt aluminium álmennyezete Az állomás végfala műalkotás igényű kompozíció (szobrász: Bojti Márton) Újbuda-központ állomás (Palatium Kft., projektépítész: Antal Máté)
