Budapest, 2014. (37. évfolyam)

5. szám május - Somogyi Krisztina: A NÉGYES - Más megvilágításban

22 BUDAPEST 2014 május Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara templom jelenléte vált fontossá, és a terve­zők úgy érezték, a metró terének drámai­ságára zenei gesztussal lehetne válaszolni. Az énekkari kultúrához kötődő tervezők végül Kodály Zoltán Psalmus Hungari ­cus című művét választották, ennek egy kottadarabja jelenik meg a fogadótérben, a galérián pedig a könyörgés utolsóelőtti versszakából kivett két sor kézírással: „A szegényeket felmagasztalod, a kevélyeket aláhajigálod”. A kotta és a szöveg absztrahált grafikai megjelenítése egy fiatal építész munkája, aki közben grafikusnak is kiképezte ma­gát. Fábry Katalin a nyomdai eljárások so ­rán használt színrebontás pixelgrafikáját alkalmazta, ami elsőre úgy tűnt, könnyen illeszkedik a mikromozaikhoz. A lépték azonban más, így fejtörést okozott a két­féle rács összeegyeztetése. A kézírás és a zenei motívum pontosan mutatja, hogy a metró tervezői keresték az emberi gesztu­sok és a kulturális utalások lehetőségét, de ezeket nem akarták közvetlenül megjele­níteni, a helyet mesékkel vagy személyes jelekkel feldíszíteni. Ősfák tövében A Rákóczi téri megálló világára is jellemző a stilizált kapcsolat a tér alatti és tér feletti világ között. Itt sem volt ez egyszerű. „A nyomvonal nem volt jó, a Rákóczi térnek van egy saját tengelye, ettől a metró egy kicsit eltér. Ez okozott feszültséget, hiszen a felszínnek és a föld alatti térnek a kapcso­lata sokkal direktebb, mint azt a mérnökök gondolták. A két koordináta egyeztetése nem volt könnyű. A felszíni létesítmény az alul lévő világot követi, de a csarnok tenge­lye pont a tér sarkához vezet, így az épület egyik oldala kijelöli a tengelyt” – magyaráz ­za Dévényi Tamás Ybl-díjas építész, aki a 2004-es építészeti pályázat II. díjas tervét is készítette, és abban az utasok érzékelését, tájékozódását, illetve a kint és bent közöt­ti összefüggéseket tartotta elsőrendűnek. Építészeti szempontból három fontos elem jellemzi a Rákóczi megállót: egyrészt az állomás részben fúrt, tehát alagútszerű­en is megjelenik. Ez piros és zöld mikro­mozaik borítást kapott, a középső alagút halványszürke. Bár a színezés a tájékoz­tatást szolgálta, magyar trikolórként való értelmezése nem idegen a Rákóczi nevé­vel megjelölt helyszínen. A másik jellegzetesség a roncsoltbeton felületek megjelenése, ami aztán más ál­lomásokon is visszaköszön. Erre a ruszti­kus jellegű betonra már az 1910-es évek-Az Újbuda-központ gyűrt aluminium álmennyezete Az állomás végfala műalkotás igényű kompozíció (szobrász: Bojti Márton) Újbuda-központ állomás (Palatium Kft., projektépítész: Antal Máté)

Next

/
Oldalképek
Tartalom