Budapest, 2014. (37. évfolyam)
5. szám május - Simplicissimus Budapestje
Az őshonos városlakó és a turista érdekei A minap arról faggattam Simplicissimust, hogy szerinte kinek a kegyeit kellene keresnie egy ésszerű, 21. századi turisztikai részvárospolitikának: a bennszülöttekét vagy a turistákét? Elsőre kitért a válasz elől, mondván, hogy a turisták nem vehetők egy kalap alá. Legalább három részre célszerű osztani őket: (magyar) vidékiek, tömeges (buszos) turisták, illetve „utazók” – ez utóbbiak maguk szervezik a programjukat, és hajlamosak a rögtönzésre, az elcsábulásra – ők költik a legtöbbet, ők maradnak a legtovább. De mindnyájukra igaz, hogy annál emlékezetesebb lesz az élményük, minél könnyebben eligazodnak a városban. Az eligazodás tekintetében 2014-ben Budapest átbillenési ponthoz érkezett: fokozatosan megújul a közlekedési információs rendszer. Új, érthető, a nemzetközi sztenderdekhez közelítő (végre kétnyelvű!) táblák jelentek meg. Az alábbi fotók az Astoriánál készültek. Végre jelzést kaptak az aluljárók kijáratai. Egy, Budapest fejlődésétől (szerencsére) független tényező is a kezünkre játszik: az okostelefonok és tabletek rohamos terjedése is szemlátomást a fordulópontjához érkezett. Egyre gyakrabban látni az utcasarkokon olyan utazókat, akik nem ócska, elavult vagy a szállodaportán beszerzett, reklámokban fulladozó térképet böngésznek kétségbeesetten, helyette használják az okostelefonjukat. Az információs rendszert voltaképpen már nem kell megteremteni, mert megteremtik Budapest helyett egymással versengve a Google és az Apple. Amiben Budapestnek jeleskednie kell, az az újdonság-menedzsment. Mert az igényes utazók szeretnek bennfentesek lenni. Szeretnek olyan helyen lakni, enni, vásárolni, amelyet még a helyiek is alig ismernek. Budapest turisztikai szolgáltató irodájának (ha a szétvert rendszer újaéled) az lenne a dolga, hogy minden erejével (honlap, prospektus, reklámkampány) az újdonságokat propagálja. Kiadhatna két új típusú, évente frissülő kiadványt: „Új dolgok Budapesten”, illetve „Budapest különcöknek” (Budapest for Eccentrics – angolul jobban hangzik, mint magyarul). Ugyan melyik utazó nem gondolja azt, hogy ő különb mint a többiek? Ugyanakkor nem lenne szabad megfeledkezni a buszos turistákról sem. A közelmúltban hoztak néhány olyan intézkedést, amelyek nehezítik a helyzetüket. A turistabuszok parkolásának megtiltása a Bazilikánál a helyi lakók követelése volt, de úgy kellett volna fokozatosan bevezetni, hogy legyen mód és idő az új megoldások megtalálására. Elsőre bevezethették volna például a magas parkolási percdíjat. Kiépülhetne a távolabbi parkolókból (Bálna, Margit hídtól északra?) az ingyenes vagy kedvezményes árú elektromos shuttle-buszok rendszere. De a legfontosabb dolog az lenne, hogy egyszer végre a turizmus a politikai csatározásokon kívüli szent terület lehessen, szülessen hosszú távú fejlesztési terv. A hosszú táv persze igazából ma már középtávot jelent. A technológia szédítő fejlődése mindenbe bekavar. Igaz, mindig jó irányba. Minden olcsóbb, sőt gyakran ingyenes lehet. Mármint a felhasználók, az ide érkező turisták részére. Mert magában a turisztikai költésben éppenséggel viszonylag költséges beruházásokra lehet szükség. Igaz, nem betonból, kőből, vasból kell építeni dolgokat, csak a hálóra. Ezeket én dadogtam el a beszélgetésben, ám Simpliscissimus (aki néhány éve még azt javasolta egy mobiltársaságnak, hogy áruljanak 36 és 72 órás SIM-kártyát turistáknak) azt tette hozzá lelkesen, hogy az igazi Kánaán akkor fog eljönni, ha 2015 végével az EU valóban eltörli a roaming díjakat. Akkor minden európai turista nyakló nélkül használhatja majd az okostelefonját a Bedő házhoz való odataláláshoz, a tegnap nyílt, általa sem ismert éttermek felfedezéséhez. Az iPhone-osok kánaánja? A BUDAPEST előző számának publicisztikája arról szólt, hogy a 4-es metró, mint tömény kortárs dizájn, mennyire meg fogja változtatni a látványának kitett budapestiek vizuális kultúráját. Ezzel és sok más fejlesztéssel a város egy másik átbillenési ponthoz érkezett: már nem csak a régi dolgok érdekesek benne, hanem az újak is. Erre a turisztikai propagandának is építenie kellene. Mivel közismerten a független utazók költenek a legtöbbet, az ő ide csábításukat kellene a kampány középpontjába állítani. Például egy ilyen jelmondattal: „Budapest: Az iPhone-osok* mekkája.” És az boldog ájfónosokat mutogatna, akik a régi és az új dolgokat tanulmányoznák a képernyőjükön megjelenő plusz információval. (A csillag egy lábjegyzethez vezetne, amely elárulná, hogy ugyanezek az információk Budapest önkormányzatának hála más platformokon is hozzáférhetők már.) Mindez jó hírét kelthetné Budapestnek, mint modern, minden szempontból ínycsiklandó metropolisznak. A hirdetéseknek lehetne parlamentes, gozsdu-udvaros, szigetes, lánchidas és királyipalotás változata. Mikor elmeséltem mindezt Simplicissimusnak, megdicsért, de némi éllel azt is hozzátette: „Csak egy ilyen marha dolgozik nekik ingyen?!” Amire csak legyintettem. Mert a város mi vagyunk, hát nem? Egy elképzelt Parlament App, iPhone-ra és más platformokra Letöltés után azonnal angol vagy magyar nyelvválasztás jelenik meg. Utána a címlapon a következő lehetőségek tűnnek fel, piktogrammal: – Országház – A Kossuth tér – AR üzemmód – Hogyan használható? Ezek közül csak az AR üzemmód szorul némi magyarázatra, noha három-négy éves technológiáról van szó, és e hasábokon is ismertettem már. Az Augmented Reality („kiterjesztett valóság”) technológia arra képes, hogy érzékelje, mi van a képernyőn, attól függően, hogy függőlegesen merre forgatjuk. Esetünkben ha az Országház bármelyik részére irányított képernyőn megjelennek a választható tudnivalók, kattintásra megjelenik az információ. Például ha valaki az ülésteremre irányítja a telefont, megjelenhetnek újabb adatok és belső képek. Ha bármely külső szoborra vagy címerre közelítünk, meg lehet tudni, kit ábrázol, ki volt az illető, ki készítette. Ha az Országház oldalról tovább akarunk menni, a következő választások kínálkoznak: – Hogyan épült? (Pályázat, a nyertes terv, az építész, az építkezés, a költségek, a folyamatos kőcsere) – Melyek a részei? (Kupolaterem, Alsóház, Felsőház, Díszlépcsőház, Munkácsy te-18 A VERSROVATOT SZERKESZTI KIRSCHNER PÉTER Simplicissimus Budapestje BEVEZETÉS A KORSZERÛ SZNOB- ÉS HEDONIZMUSBA, VALAMINT AZ ALKALMAZOTT EMBERLESÉS TUDOMÁNYÁBA
