Budapest, 2014. (37. évfolyam)

5. szám május - Buza Péter: MAGÁNANZIKSZ - Öt fiamból négy katona!

Wesseli Zsigmondot Kápolnásnyékről felmenekítették Pestre, a gettóban halt meg. Azt a fiát, Andor t, aki átvette apjától a szatócsboltot (s besorozott gyalogosként vett részt az első nagy háborúban), felesé­gével, fiával együtt bevagonírozták. Őket Auschwitzban gyilkolták meg. Imrééket a Vörösmarty utca 19-be, az egyik sárgacsillagos házba kényszerköl­töztették. Wesselynek sikerült megszök­nie, mielőtt október 15-én a többiek nyi­lasok hajtotta menete elindult az Óbudai Téglagyár felé. Szép lány volt az akkor huszonnégy éves tátrai királynő. (Most is szép, mintha nem is idős asszony lenne, élénk és okos, rend­szeresen bridzselő társaságának lelke.) Az egyik keretlegény felfigyelt rá, megpróbálta kivonni-kimenteni még Pesten a menetből. Nem futott el, édesanyja mellett maradt. Valahol a végállomás előtt mind a ketten ügyesen kimaradtak a sorból, hogy buj­kálva-rettegve túléljék a rájuk váró újabb szörnyű heteket. Imre is bújkált, többnyire alkalmazot­tai – negyven ember dolgozott összesen a Lövölde téri üzemben, irodában, üzlet­ben – gondoskodtak róla. Míg végül meg nem érkeztek az oroszok. Jenő – az 1917-ben közvetlenül Imre mögé sorakozó akkori katonából orvos lett – ugyancsak Budapesten bujkált, ő is túlélte a vészkorszakot. (Egyik fia, György viszont nem jött haza a munkaszolgá­latból.) A háború után a Szövetség utcai kórház bőrgyógyász-urológusaként dol­gozott. Egy másik fia, Ferenc szinkron ­rendező lett, híres-ismert alkotója ennek a nélkülözhetetlen filmes szakmának. János fia főorvosként dolgozott a háború után ugyanott, ahol az édesapja. Imre 1949-től – az után, hogy az állam megfosztotta tulajdonától és munkájától – állami vállalatoknál, eredeti szakmájában dolgozhatott, egy idő után középvezetői beosztásban. 1952-től a stratégiai fontos­ságú Építőanyagipari Minisztérium mű­szaki osztályának helyettes vezetője lett. Innen ment nyugdíjba. A mama mögött sorban a harmadik fiú, Károly Székesfehérváron élt. A háború előtt a bankszakmában dolgozott, a csa­lád a húszas évektől nem tud róla semmit. „Eltűnt” rokonai látóköréből. László – a képeslap-sorban az utolsó, a későn szü­letett fiú – fiatalemberként lett öngyilkos, még a békeidőkben, Kápolnásnyéken. A „mama” a harmincas évek közepén halt meg. Hatvanöt éves volt. Van a történelemnek műve, életműve? Összekapaszkodó, egymásra mutató sor­sokkal, esetekkel, emberekkel? Nincs drámaíró, akinek inkább volna. ● 8 BUDAPEST 2014 május Leghathatósabb arcz- és haj­kenőcsök címmel jelent meg a Tandem Grafikai Stúdió ANNO sorozatának legújabb darabja. Köz- és magángyűjteményekből válogatta össze Faragó István azokat a tégelyeket – és az azok­hoz kapcsolódó hirdetéseket –, amelyekhez többnyire adatokat, de némelykor (a könyvecskéhez mérten terjedelmes) oknyomo­zó írást szerkesztett a szöveg szerzője, Buza Péter . A kötet ára 1450 forint. Megvásárlásának lehetőségéről, a sorozat eddig megjelent több tucat darabjáról a tandemgrafika.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők. forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Next

/
Oldalképek
Tartalom