Budapest, 2014. (37. évfolyam)
1. szám január - Bálint Imre: A Városliget jövője - Liget Budapest
amely az elmúlt években Budapest belvárosában is megjelent, az új főutcától a Kossuth térig. Az Ötvenhatosok terének újraparkosítása ennek ellenére sem lépett előre a rendszerváltás óta eltelt bő két évtizedben, elsősorban a jelentős forrásigény miatt. Mivel a tervezett múzeumi beruházás lehetőséget kínált az Ötvenhatosok tere jelentette probléma megoldására, a beruházás újabb szakasszal: a Városliget teljes rekonstrukciójával bővült ki. Ilyesmire utoljára negyven éve, a Budapesti Nemzetközi Vásár elköltöztetését követően volt precedens, de a Petőfi Csarnok és környékének 1985-ös átadása óta (épület- és burkolatfelújításokat leszámítva) nagyobb részberuházás sem zajlott. Az átfogó tervezés a mostani nemzetközi építészeti tervpályázatot követően indul, a nyertes tervezők bevonásával. Az a parkhasználati vizsgálat, amelyen az Ormos Imre Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kert- és Szabadtértervezési Tanszéke 2013 őszétől dolgozik a Szépművészeti Múzeum megbízásából, sokszorosan visszaigazolta a park romló állapotára vonatkozó megfigyeléseket. A Városligetben mára huszonöt százalék alá csökkent az aktív tevékenység aránya a passzív rekreációval szemben; a park eszközeinek romlása már a napi használatban is jelentős akadályt jelent. A zöldfelület jelentős része lehetőségeihez képest kihasználatlan és elhanyagolt. A vizsgálat tehát alátámasztotta a lehasználtságra vonatkozó előzetes feltevéseket, de nem bizonyította, hogy a park túlhasznált lenne: a korábbi vizsgálatok alapján meghatározott 200 m2 /fő zsúfoltsági mutatót csupán a Városligetitó közvetlen környékének értékei haladták meg, a park többi területe ennek az esetek többségében jelentősen ez alatt maradt. A beruházás kormánybiztosává, majd miniszteri biztosává kinevezett Baán László, illetve a Szépművészeti Múzeumban felálló, Rostás Zoltán vezetése alatt mű ködő Új Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttes Projektiroda előfeltevése az volt, hogy a Városliget kialakult szerkezetét alapvetően érintetlenül hagyva, egyes történelmi elemek megújításával a területen elhelyezhetőek a kívánt épületek. A 2013 nyarán kiírt környezetalakítási, urbanisztikai és elhelyezési ötletpályázat eredménye ezt visszaigazolta. A beérkezett 47 pályamunka szerzőinek többsége abban is egyetértett, hogy a városi park történelmileg kialakult, elszórt, egymáshoz esetenként vizuálisan lazán kapcsolódó épületekből álló „beépítése” folytatható és folytatandó – azaz a Városligetet nem szabad építési telekként kezelni, és egybefüggő, túlméretezett épületegyüttessel terhelni. Az ötletpályázat és a kiírandó nemzetközi tervpályázat előkészítésének részeként 2012-től folyamatosan zajlott a munka az egyes múzeumok előkészítő munkacsoportjaiban. A legfelsőbb szinten képviseltette magát ezeken az egyeztetéseken Az oldalt szerkesztette a BUDAPESTI ÉPÍTÉSZ KAMARA 14 BUDAPEST 2014 január A Triskell Épülettervező Kft. (Horváth Zoltán, Terdik Bálint, Izmindi Réka, Kovács Ákos, Viczai János) telepítési terve
