Budapest, 2014. (37. évfolyam)
4. szám április - Csontó Sándor: Holnemvolt Park
csúcsíves nyílásokkal ellátott homlokzatát az ötvenes években a ma ismert műszikla felülettel fedték el. A hullámvasút születéstörténete homályos. A Dragon Ervin t ervei szerint ácsolt berendezés 1922-ben már minden bizony nyal állt, de szerkezetét és pályáját az idők során többször is módosították kisebb-nagyobb mértékben. Magasból induló, szintén faszerkezetű lejtős siklópálya egyébként már az Angolpark 1910. március 27-i megnyitásakor is szerepelt a fő attrakciók között. A maga műfajában az úgynevezett „side-friction”, vagyis gravitációs kényszerpályájú rendszerek körébe sorolható, csupán tíz ilyent tartanak nyilván az egész világon. Minden most felsorolt játék közül ennek az üzemvitele jelenti a legnagyobb költséget, emellett maga az üzemeltetés is erősen munkaerőigényes. A mesecsónakról azt lehet biztosan tudni, hogy a második világháború idején már létezett, de mindenképpen fiatalabb, mint a felette található hullámvasút. A benne található diorámák eredetileg klasszikus mesék jeleneteit idézték fel, sok mozgó figurával. Egy ötödik elemet is átvettek, amelyet valamikor az 1930-as években építettek. Korábban álomvasút, szellemvasút, („a szocialista szellem vasútja”), robogó, legutoljára tréfás dzsungelvasút néven üzemelt. Az 1970-es években leégett, így az építmény szerkezeti elemei nagyrészt az ez után elvégzett újjáépítés idején készültek. A megörökölt játékok rendbehozatala, a terület rekultiválása mellett hetek óta dolgoznak az állattartó helyek kialakításán, a karámok építésén. Vannak olyan kifutók, amelyek már el is készültek. Egy nemrégiben meghirdetett internetes szavazás alapján (az állatkölykök neveit is így keresték) a területnek Holnemvolt Park lett a neve. Élményelemei, látnivalói több ponton összekapcsolódnak a műemléki játékokkal. A városi emberek számára ma már egzotikumot jelentő házi- és ház körüli állatok bemutatásával sok érdekes, családosoknak szóló programot kínálnak majd a látogatóknak. A tevék, a Parasztudvar és a mellette található állatsimogató lakói költöznek át az új területre. Ide kerülnek a flamingók, a gólyák, pávák és néhány más állatfaj is. (Természetesen korábbi helyük sem marad üresen: ott az újvilági, illetve az ausztrál zóna bővülhet.) A Magyar majorba magyar tarka tehén, törpe zebu, gyimesi racka juh, négyszarvú juh, szamár, mangalica nyúl és tyúk kerül. Egymás mellett lesz itt látható a shire ló, a legnagyobbra növő fajta meg a hozzá képest aprócska póni. A tervek között szerepel az igen érdekes Heck-marhák beszerzése is. Változatos, folyamatosan zajló eseményekre, kézzelfogható élményre is számíthatnak a látogatók: fejés, gyapjúnyírás, pataápolás, simogatás, lovaglás. A vaddisznók már birtokukba vették a területet, ráadásul malacaik is megszületnek a megnyitásra. Megérkeztek a struccok is, amelyek bemutatására évek óta nem volt lehetőség. Az Állatkertből régóta hiányzó agancsos vadakkal is találkozni lehet majd a területen, mint amilyen a dámszarvas, az őstulok. Lesz még Manófalva, krokodilos játszóvár, sárkányos játszótér, kézműves foglalkozás, a nagyobbaknak kalandpálya. A szokásos, különböző ügyességi és nyerő játékokat is ki lehet majd próbálni, s a vendéglátás számos válfaja is képviselteti magát a lacikonyhától a fagyizóig. A tervek szerint vurstlimúzeum is nyílik, ahol a régi idők kultikus emlékeit, fotókat, tárgyakat, illetve a Pannon Park terveit lehet majd megnézni. Ez az a harmadik elem, amelynek kiépítésére még várni kell egy ideig. Koncepciója részleteit olvasóink hamarosan közelebbről is megismerhetik. ● 21 BUDAPEST 2014 április
