Budapest, 2013. (36. évfolyam)
3. szám március - Szántó András: ÉDES ÉLET - A cukrászdák fővárosa
a kerthelyiség megnyitásakor – és azután folyamatosan – neves színészeket, kabaré-, varietéművészeket hívott meg színpadára. Különös „szabadtéri kabarét” valósított meg a kerthelyiségében, a belvárosi, immár ötven éves kabarévilág nyári „kiterjesztését”. 1930-ban például hírül adták a helyi újságok, hogy „Európa legjobb női vo kál-kvartettje hangversenyez Újpesten a Surányi-kerthelyiségben”. A kvartett dr. Zakál Dénes zeneszerző vezetésével ak koriban alakult négy operaénekesnő (Kiss Erzsi, Utry Anna, Sálán Dália és Schäffer Paula) részvételével. Egy rádiószereplé sük után Európa több országából kaptak ajánlatot vendégfellépésre. Sikerült az együttest rávenni, hogy amíg még itthon vannak, adjanak egy hangversenyt Palota-Újpest zeneértő közönségének. Zakál doktor sokféle lehetőség közül „a Surá nyi cukrászda édenkertjét választotta ki”. A koncertet július 26-án tartották, majd a nagy sikerre való tekintettel (zsúfolásig megtelt a kert és még az utcán is sokan hallgatták a zenét) augusztusban és szeptemberben is megismételték. Őszintén bevallom, hogy a „világhírű” kvartett résztvevői közül egyedül Utry Anna nevét hallottam eddig, aki a 30-as-40-es évek kedvelt magyarnóta-énekese volt. Több kávéházban, neves kabarékban, filmekben és a Vígszínházban is szerepelt. Csaknem minden héten, különösen hétvégén voltak előadások a Surányi kertben. A plakátok gyűjteményében Surányi úr sok helyen írt megjegyzést az esttel kapcsolatban arról, hogy sikerült az előadás, vagy például hogy „késett a művész”. Az 1930-as években Újpesten rendezett műsorok közül néhány: – Pethes Sándor és Dénes György („ki tűnő előadás, 3⁄4 ház”) – Laurisin Lajos és Fenyő Rózsi Puccini, Verdi, Kacsoh Pongrác dalaival – Blaha Lujza-est neves népi énekesekkel – Artista és Lokálest – a Beciva-Cirkusz, Cája Néparéna és a Parisien Grill művészeiből alakult társulat – Szenzációs énekes táncos kacagó est – Szőke Szakáll bohózata, Papp Jancsi (Royal Orfeum), Káldor Jenő és Móricz Juci felléptével – Fekete Pál és Dalmady Erzsi rádió művészek vendégjátéka – László Imre és Feleky Kamil – a Király Színház tagjai – nagy táncos estje A cukrászdában sokszor rendeztek képkiállításokat is: helyi és országosan is „nagynevű” festők képeit lehetett megnézni és megvásárolni. 1930. július-augusztusában például Szüle Péter, Kézdi-Kovács László, Heyer Arthur, Udvary Pál, Háry Gyula, Neogrády Antal képeiből vásároltak és válogathattak a környéken élő polgárok és mesteremberek. A képeket részletfizetéssel is meg lehetett venni, és a saját feljegyzése szerint a bérleti díj egy részét Surányi úr festményekben kapta meg. És a folytatás? Nagyon sok jó és érdekes történetnek tragikus a vége. Igaz, sokak szerint nem tragédia, hogy a hajdani sikeres intézmény helyén ma Burger King gyorsétterem működik. Pedig a közeli metró-aluljáróban és a felszíni üzletekben rengeteg sütemény kapható, még nagyüzemi krémesek és torták is – és szörnyűség, hogy minden el is fogy! Sajnos véletlenül sem akad közöttük olyan minőségű, amit jó szívvel ajánlanék a barátaimnak... A Surányi név azonban fennmaradt, bár többen csak névazonosságot vélnek felfedezni a történetben. A felmenők nézeteltérései miatt korán megszakadt a kapcsolat az újpesti és a Tahitótfalun élő rokonok között. Pedig nem túl nagy a távolság: a Szentendrei-sziget és Újpest szinte szomszédok. Az 1941-ben született gyermek akár Surányi Károly utódja is lehetett volna a szakmában. Enélkül a közvetlen hatás nélkül is ragyogó karriert épített fel Surányi István, akit „a szentendrei cukrászként” ismer az édesség-történelem. Munkásságát nem csak a nagyközönség értékelte nevezetes Csin-bumm szelete, a diplomata kocka és más saját süteményei miatt. A szakmai elismerések sokaságának csúcsa volt, hogy 2010-ben bekövetkezett haláláig a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnökeként tevékenykedett. ● A képek forrása a szerző gyűjteménye 25 BUDAPEST 2013 március Figyelemre méltóak a Trianon utáni Magyarország első népszámlálásának idevágó adatai: a lakosság 55,8 százaléka a mezőgazdaságból élt, és csak 30,1 az iparból. A cukrásziparban dolgozók és eltartottak száma összesen 4730 fő volt. Alig tették ki az ország összlakosságának 0,6 ezrelékét. Közülük mindössze 589 férfi és 73 nő volt önálló cukrász az egész országban! Összehasonlításképpen: a cukorgyártásban több mint nyolcezren, a malomiparban csaknem ötvenötezren, a sütőiparban majdnem húszezren, a hentesiparban majdnem huszonkétezren voltak a foglalkoztatottak és eltartottak.
