Budapest, 2013. (36. évfolyam)

10. szám október - Jolsvai András: Tábori bűnös Budapestje

25 2013 október BUDAPEST KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ őszintén remélem, egykor ismét fontossá válnak majd – addig is szolgáljon például ez a sorozat. Uraim, le a kalapokkal – hogy egy klasszikust idézzünk. És aztán így, kalaplevéve, ingujjban vegyük szemügyre a sorozat legújabb darabját. A cím kissé félrevezető, mert bár bőven lehetett volna egy (vagy több) vaskos kötetet megtölteni akár a szerzőnek a főváros bűneit feltáró írásaiból is, itt egy igazi vegyes vá­gottat kapunk, az egész életmű kivonatát. A Gyulafehérvári Hírlapban megjelent, Jókai modorában írott zsengétől (neki legyen mondva, mindazonáltal) a gyermekbűnözésen és a sajtónyelv bemutatásán át az idegenforgalmi propaganda­írásokig és az ezoterikus dolgozatokig mindent. Értem és akceptálom, hogy ha a magyar sajtó egyik legjelesebb alak­jától – folyóiratközléseket leszámítva – több, mint hetven éve semmi nem jelent meg, akkor most, kedvcsinálóként, lássuk meg minden arcát – vagy minden arcának egy-egy vonását – , mondom, értem a szerkesztői koncepciót, de, sajnálatomra, nem értek egyet vele. Tábori Kornél újságírói fénykora a huszadik század első két évtizede, fő műfaja pedig a bűnügyi riport: ha a szerkesztő ezekből (elsősorban a Pesti Naplóban megjelent írásokból, másodsorban a Székely Vladimir ral közösen jegyzett köny ­vekből) válogatott volna, érdekesebb, izgalmasabb köte­tet állíthatott volna össze – és a sajtótörténet búvárainak is kedvében járhatott volna. Tábori az első világháború után már nem újságíróként, hanem hivatalnokként dolgozik: mint ilyen, megsüvegelendő munkát végez a gyermekmentés és az országpropaganda terén, de e tárgyban írott munkái, műfajukból következően, nem érnek föl a fiatalkori írások­kal. A szellemvilággal való találkozásai pedig inkább egy, a kordivatot bemutató összeállításba volnának a helyükön. Tábori elsőként mutatta be a magyar sajtóban, hogy a bűnt a nyomor szüli, s írta meg nagy erővel, hogy nem az előbbit kellene üldözni, hanem az utóbbit enyhíteni, meg­szüntetni. Ezek a felismerései, melyek, fájdalom, ma egyre aktuálisabbak, emelték őt a magyar sajtó élvonalába. Egy kötetnek, melynek bevallott célja, hogy tetszhalálából fel­ébressze az életművet, sokkal hangsúlyosabbá kellett volna tenni a vonatkozó írásokat. Hanem a Tábori Kornél életét és pályáját bemutató ta­nulmány – mely több, mint a kötet harmada – mindenért kárpótolja az olvasót. Régóta kedvelem Buza Péter maga alkotta műfaját (ezt tettem már akkor is, amikor még nem írtam az általa szerkesztett lapokba – most tessenek újra­olvasni az első bekezdést), amely az oknyomozó újságírás legszebb hagyományait ötvözi, egyéni módon, a filozofikus hajlamú publicisztikával. Miközben országokon, évtize­deken át hajszol egyetlen adatot, szóra bírva élőt és holtat, felkutatva elveszettnek hitt naplót és balkézrőli gyerme­ket, kesernyés humorral elmélkedik élet és halál, siker és kudarc, hála és feledés dialektikáján. ● Tábori bűnös Budapestje. Írta: Buza Péter, a szövegválogatást szerkesztette, a jegyzeteket írta Filep Tamás Gusztáv. A Buda­pest Könyvek sorozatban megjelent munka kiadója a Budapesti Városvédő Egyesület és az Országos Széchényi Könyvtár. Meg­vásárolható a FUGA könyvesboltjában (Budapest, V., Petőfi­Sándor utca 5.) és a Lipták Villában (Budapest, XIV. kerület, Hermina út 3.). Ára 2000 Ft. A HAP-könyvek harmadik kötete Kiss Tibor építészprofesszornak, számos jelentős épület tervezőjének a munkásságát idézi fel. Az ön­életrajz a II. világháború befejezéséig meséli el a szerző színes, élményekben gazdag életét, építésszé és huma­nistává érésének kalandos történetét. Naplójából az 1956-os forra­dalom idején írt krónikája olvasható, amely hiteles történetírás egy műegyetemi professzor tollából. A két naplórészt Kiss Tibor életmű­ve legjelentősebb alkotásainak bemutatása köti össze, de illusztráció­képpen rajzaiból, családi képekből is széles áttekintést nyújt a könyv. A kötethez belsőépítész lánya, Kiss Júlia írt előszót. Az életrajzot épí­tész lánya, Kiss Judit egészítette ki. Ára: 2600 Ft Megvásárolható a HAP Galériában (1027 Budapest, Margit krt. 24.) Gerő László könyvében arra vállalkozik, hogy az időrendet betartva a legfőbb építészeti stílusok kialakulásának leglényegesebb vonásait tömören összefoglalja, rajzokban szemléltesse. A kötet igen alkalmas arra, hogy az építészeti kérdésekben járatlan érdeklődőket bevezesse az építészeti stílusok ismeretébe, de ugyanakkor minden művészetkedvelő számá­ra összefoglaló kézikönyvül is szolgálhat. A könyv most féláron, 950 Ft­ért kapható a Holnap Kiadó boltjaiban, illetve a kiadó webáruházában. Ára: 950 Ft Az URBS sorozat VII. kötete a III. Magyar Várostör­téneti Konferencia előadásainak átdolgozott, kiérlelt változatait tartalmazza. „Udvar – Város – Főváros. Uralkodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században” című fejezetében áttekintést nyújt a királyi székvárosok, püs­pöki székhelyek, főúri rezidenciák városalakító szerepéről, az udvar és a városi társadalom kapcsolatrendszeréről. A kötet második fejezetében az összegyűjtött tanulmányok friss alapkutatások nyomán, sokoldalúan vizsgálják az oszmán hatalom alól kikerülő területek városi viszonyait, taglalva a bécsi udvar várospolitikájának, a városhálózat és hierarchia, a városi társadalom újjászerveződésének kérdéseit. Ára: 5000 Ft Megvásárolható Budapest Főváros Levéltárának titkárságán (1139 Budapest Teve u. 3-5.) BEFEJEZETLEN ÖNÉLETRAJZ KISS TIBOR ÉPÍTÉSZ (1899−1972) HAP Galéria GERŐ LÁSZLÓ: AZ ÉPÍTÉSZETI STÍLUSOK Holnap Kiadó URBS MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VII. Budapest Főváros Levéltára

Next

/
Oldalképek
Tartalom