Budapest, 2013. (36. évfolyam)

10. szám október - Szántó András: A világbodega Pesten

a híres Weiss divatházon) kívül itt mű­ködött Magyarország első nőgyógyásza­ti klinikája az utca névadójának vezetése mellett – a korábban itt állt kétemeletes házban. Az eléggé rozzant, ezért lebon­tott épület helyén 1896-ban készült el az új négyemeletes bérház Czigler Győző neves építész tervei szerint a rá igen jel­lemző stílusjegyekkel, és nagyon hamar az akkor még elegáns bevásárló utca fel­kapott épülete lett. Weiss Gyula „confectio” áruháza egyéb­ként a sarok-helyiségbe költözött, az ut­cafrontit Kasznár Nándor Magyar Világ kávéháza foglalta el. Kasznár úr arra volt a legbüszkébb, hogy minden egyes be­rendezési tárgyat és eszközt hazai ipa­rosoktól vásárolt – innen ered a név is –, és semmiért nem kellett Bécsbe rohan­gálnia, ahogy azt más kávéházak tették és hirdették. (Sőt, később a bécsi Kasznár étterem berendezési tárgyait is főként ma­gyar mesterek szállították!) Ennek helyén, jelentős átépítés után nyílt meg aztán a Fórum mozi, mely fiatal koromban – már Puskin névvel – rengeteg élménnyel gaz­dagított engem is. Az emeleten máig működő híres ví­vóterem működött az épület átadásától kezdve, illetve 1870-ben, még a régi épü­letben kezdődött itt az oktatás. Állítólag ez Európa legrégebbi ilyen vívóiskolája. Az orvosi egyetem sportköre (OSC) ne­velt ki ebben a helyiségben világbajno­kokat, például e falak között vívott dr. Kausz István olimpiai bajnok, aki 1965-ig volt a magyar párbajtőr válogatott tagja, dr. Szerencsés József ifjúsági világbajnok tőröző, dr. Préda István világ-és olimpiai bajnok tőröző, Sákovitsné Dömölky Lídia olimpiai bajnok tőröző; a mexikói, majd a müncheni olimpia győztes párbajtőrcsa­patából Kulcsár Győző, Nemere Zoltán és Osztrics István. „A mi speciális márkánk” E neves épület Semmelweis utcai oldalán nyílt meg 1898-ban a Continental Bodega üzlete, a hálózat ajánlotta belső el- és be­rendezéssel. Az első helyiségben volt az üzlet, polcokkal, pulttal, de székekkel is a vásárlás előtti kóstolgatók kedvéért. A hátsó helyiség részben raktár volt, kör­ben hordókkal és üvegeket tartó polcok­kal. A terem közepén pedig asztalok és székek várták az éhes és szomjas vendé­geket. A mennyezetről spanyol sonkák, magyar szalámik és kolbászok lógtak hí­vogatóan. Az üzlet igen hamar népszerű lett és bizonyította a módszer helyesség­ét, hiszen az ugyanezen épületben lévő kávéház forgalmából semmit sem vett el. A cég a központi raktárát Kőbányán, a Fűzér utca 38-ban rendezte be, innen küld­ték az import termékeket Budapestre és vidékre – a fővárosi premiert ugyanis az 1900-as évek elején számos vidéki üzlet nyitása is követte. A legnevezetesebb a pozsonyi Bodega volt. Nagyon jól ment, és bár kívül nem írták ki a teljes cégnevet, a betűtípusból és a belül látható cégjel­vényből mindenki tudta, miről van szó. Érdekessége, hogy népszerűségét a kon­kurensek megirigyelték, és a vele szem­beni sarkon (a bejárattól 10-15 méterre) megnyílt Jaklitsch János fűszer, csemege, déligyümölcs és borkereskedése, hasonló kínálattal, de egészen más eladási módszer­rel. A Bodega még 1916-ban is működött – a másik üzlet akkor már régen nem... A konkrét kínálat a korabeli árjegyzék­ből követhető, a tényleg méltányos árak­kal együtt. A kis füzetnek már a címe is érdekes: „Utasítások amerikai jeges-italok és egyéb koktélok készítéséhez és ételre­ceptek minőségi ételekhez a mi speciális Bodega-márkánk segítségével. Az 1899-es Budapesten érvényes kata­lógus kettős funkciót töltött be. Egyrészt tartalmazta a kínálatot, amiből ismerjük a főbb elemeket: - italok, főleg spanyol és portugál borok, - Cognac – angol, amerikai és holland rö­viditalok (spirituosen) – pezsgők;- koktélok, a receptkönyvben számos re­ceptleírással;- ételek – a receptkönyvben sokféle re­cept leírással. A receptek javaslatként is szolgáltak, hogy a hálózat minden üzletében kapha­tó alapanyagokból hogyan lehet nagyon finom ételeket otthon, vagy akár vendég­lőben előállítani. Sok ételhez, főleg már­tásokhoz és levesekhez előírták az itt is kapható Liebig húskivonatot, amely ek­kor már nagyon ismert és elterjedt volt Európában. Bizton állíthatjuk tehát, hogy a The Continental Bodega Company az első – mai értelemben vett – franchise üzlet- és büféhálózat volt a világon. Büszkék lehe­tünk arra, hogy a budapesti fő üzlet sok­szor példaként említett eleme volt ennek a rendszernek. A „The Continental Bo­dega Company” az első világháborúban tűnt el – emlékét azonban nevében még ma is sokezer vendéglő és szálloda őrzi Európában. ● A képek forrása a szerző gyűjetménye 15 BUDAPEST 2013 október Kossuth Lajos utca 18. – már a kávéházzal (képeslap 1905 körül) Bodega Company budapesti árukatalógus

Next

/
Oldalképek
Tartalom