Budapest, 2013. (36. évfolyam)

10. szám október - Kemény Mária: A hazugság háza

A Váci utcának az a szakasza, amelyben há­zunk áll, az első, középkori pesti városfalon kívül helyezkedett el. Az első, a 13. századi városfal maradványait az Angolkisasszo­nyok templomának (Bp. V. Váci u. 47.) déli falában tárták fel. Ennek ellenére nem kizárt, hogy épület állhatott házunk helyén már a középkorban is, hiszen a régészeti kutatá­sok szerint ezen a helyen terült el Pest déli külvárosa, Szenterzsébetfalva, melyben a domonkosrend kolostora (körülbelül a mai Egyetemi templom helyén) is állt. Ismere­tes az is, hogy már a 13. század végére ki­alakultak a pesti utcahálózat fő tengelyei, a három legfontosabb a várost észak-déli irányban átszelő Váci utca, a keleti, későbbi Hatvani kaputól a városközpontig húzódó mai Kossuth Lajos utca, illetve a harmadik, a későbbi Kecskeméti kaputól a már akkor is jelenlegi helyén lévő Ferences templomig, majd észak felé tovább a Szervita templom illetve a Kristóf tér mai helyéig vivő útvonal. A második, 1443 és 1479 között felépített városfal már 2,2 kilométer hosszú volt, s több külvárost, köztük Szenterzsébetfalvát is, a falak közé vonta. A terület a török hódoltság előtt beépült. A visszafoglalás után már az első, legkorábbi, 17. század végi telekössze­írások is épületmaradványokat jegyeznek fel majdnem minden későbbi Váci utcai ház helyén, feltételezhető tehát, hogy a beépítés folyamatosan fennállt a török hódoltság ide­jén is. A mai Váci utca teljes hosszában a 17. század végén, az uralkodóról kapta a Lipót utca nevet. Az északi szakasz végén nyílt a Váci kapu, a déli szakaszt azonban egészen a 18. század közepéig egy rondella zárta le, csak az 1785-ben készített Balla-féle térkép mutatja az itteni kaput. Utcakép és utcarend Az, hogy a Lipót utca déli része több mint egy évszázadon át zsákutca volt, és a főút­vonal szerepét a város déli részén a Kecs­keméti kapuhoz vezető utca vette át, jelen­tős különbséget eredményezett az utcában zajló építési tevékenység mértékét illetően. A visszahódítás után az ingyenesen osztott telkek fejében elrendelt építési kötelezettség következtében biztos, hogy a 18. század vé­gére minden telken állt már ház, ezek azon­ban földszintes, vagy legfeljebb egyemeletes házak lehettek, s ez az állapot nagyon hosz ­szú időn át konzerválódott. Az utca északi részének jelentőségét tovább növelte, hogy a modern és szabályozott városfejlődés Pesten északi irányban indult el. Innen volt megkö­zelíthető a Lipótváros, mely már a 18. század végétől kezdve a gazdagabb polgárok ott­honává vált, s egyértelműen a legmagasabb presztízsű városrészként tartották számon. A Váci utca két szakaszának elkülönü­lését a 19. század folyamán az elnevezés is tükrözte: 1804-től az északi részt Váci ut­caként, a déli részt viszont egészen 1899-ig Lipót utcaként tartják nyilván. Az utcakép első igazi változására csak a 19-20. század fordulóján kerül sor, amikor az egész Bel-A hazugság háza szöveg: Kemény Mária, fotó: Szilágyi Edit Pár nappal ezelőtt előkelő étterem, bőséges választékot kínáló üzlet és Nemzeti Dohánybolt nyílt a Váci utca 54. számú házban. A tervezők (Ma­gyari Éva és Pazár Béla) és az építtető CBA üzletlánc úgy tekinti, hogy az itt álló házat műemléki védettségének megfelelően kezelték, s amit értékesnek tartottak, azt átmentették az immár vadi új, vas-üvegszerke­zetű felső szintekkel büszkélkedő/hivalkodó épületbe. 4 BUDAPEST 2013 október fotó: Sebestyén László

Next

/
Oldalképek
Tartalom