Budapest, 2013. (36. évfolyam)
9. szám szeptember - Szántó András: Trafikálás a trafikról
A dohánytermékek gyártása és forgalmazása a kezdetektől állami monopólium volt, sőt a termesztést is szigorúan szabályozták, felügyelték. Mindez az elnevezésekben is megmutatkozott: Magyar Királyi Dohányjövedék (1867−1946), Magyar Dohányjövedék (1946−49), Magyar Dohányipar (1949−1999). Közben azonban mindig volt az árusításnak, az üzlettípusnak az utcaképre is jelentékeny hatást gyakorló saját stílusa, jellege. Egy előírást kellett csupán érvényesíteni: a cégéren szerepelnie kellett a „gazda” nevének – azaz például: „Magy. Kir. Dohányáruda (vagy tőzsde) kicsiben és nagyban”. Lehetett aztán reklámozni márkákat (Modiano, Kalifa stb.), de az itt kapható más cikkeket is. Alkoholt nem! Az állami monopóliumok közül a postai bélyegek, okmánybélyegek, majd a sorsjátékok forgalmazását is megengedték. A trafikos, ügyességétől függően, ezeken kívül még papír-írószert vagy kisebb ajándéktárgyakat is tarthatott az üzletében. Erről Szép Ernő tárcájában igen részletesen beszámol: „Teli van a fala szivaros skatulyákkal, amelyekben szivar is szokott lenni, mikor esőt adtak a m. kir. dohányjövedék fellegei. A pulton is van egynéhány barna doboz, felkoncolva, s bennök tabucco sorba, mint a holt heringek. És egynéhány forgalmas Király, Hölgy, Duna s Hercegovina papírskatulya. Meg azután a lapok a pult szélein. A pult lapos fiókjaiban a levelezőlapok, a postabélyegek, s azután óriási törvénykönyvek lapjai közt a savanyú 2 BUDAPEST 2013 szeptember forrás: MKVM fotó: Faragó István Trafikálás a trafikról Szántó András Dehogy akarnánk, nem is tudnánk kimeríteni (még csak kitárgyalni se) a témát! Csak azt meséljük el némi szöveggel és sok-sok képpel, mi jutott eszünkbe, amikor először megláttuk, amit itt is láthatnak, mindjárt a kezdet kezdetén, s amilyenből sokszázat láthatnak, éppen ilyent napjaink Budapestjén: a pályázatnyertes trafikok portálját. Ha bárki összerakja a frissen történtek tényeit, többfelé ágazhat a következtetéseknek − s így a minősítésnek is − a láncolata. Lehet ez esztétikai. Lehet szociális szempontú. Lehet városképi. Lehet a kereskedelem kultúrájával összefüggő. Csak mutogatunk. Minden mást az olvasóra bízunk. Fanto Manó üzlete a Tabánban (1910 körül)
