Budapest, 2013. (36. évfolyam)
8. szám augusztus - Perczel Olivér: A Mutatványos-telep, avagy a Vurstli születése
Parcelláról parcellára Az Állatkert szomszédjaként a Beketow cirkuszt találhatta az arra sétáló – az ábrán Cirkusz jelöléssel látható –, amely szintén az építkezések során került erre a helyre. Korábban az Állatkerti úton „visszább” helyezkedett el, de a területrendezések költözésre kényszerítették az igazgatót. Beketow Mátyás orosz beván dorló volt, kezdetben bohócként lépett fel, majd igazgatóként bérelte a ligeti cirkuszt 1906-tól egészen 1928-as öngyilkosságáig. Premierjei mindig teltházzal mentek, jó reklám volt számára, hogy két alkalommal a király is megnézte előadását. Az új épületet a sajtó a megnyitó alkalmával valóságos ékszerdobozhoz hasonlította, külön kiemelték a kókuszszőnyeget és a két és fél méter mély medencét, amelybe 22 méter magasról ugrott bele Antony , a fiatal artista. A cirkuszból kilépve rögtön megpihenhetett, aki megkívánta Lauffer kávéházának termékeit. A következő kéttornyú épületben a szerelmespárokat vagy a mosolygó gyermekeket örökíthette meg műtermében Helf gott Samu fényképész. Helfgott úr már régtől fogva a Városligetet járta kétkerekű és két szamárral vontatott népszerű gyorsfényképészetével, most pedig a 9. parcellát bérelte. Az „álló fényképek” üzlete mellett magasodó épületben, a Ligetben szintén már korábban megtelepedett Fisch Ferencné impozáns „The Royal Vio nevű bioscope üzletében” pe regtek a „mozgófényképek” . A moziban összesen 568 férőhely, valamint karzat is volt. Akkoriban a bejárat előtt frakkos kikiáltók hívogatták a közönséget, a filmeket pedig zongorakísérettel játszották. És, hogy az összemelegedő szerelmespárok az egzotikus természetfilmek, a drámák és a vadnyugati kisfilmek vége előtt felocsúdjanak ölelkezésükből, éles csengettyűszóval figyelmeztették őket. A rövidfilmek hatására könnyen elcsábulhatott az ember a szomszédos Grün berger csinos kis szatócsboltjának kínála tától, és így finomságokat majszolva ért a mutatványosok utcájának bejáratához. A közterület mindkét sarkán körhintára lehetett felülni; szemből nézve a bal oldali, az Európa Nostra-díjas egykori Scheffner féle körhinta ma is kipróbálható. Induljunk most befelé az újonnan kialakított utcácskába a baloldalon. A körhintázás utáni szédülésüket nyugtathatták az emberek Stern dohányboltjában, azután a füstöléshez elengedhetetlen kávémérés fogadta az andalgókat. Tovább haladva a legkiemelkedőbb, már távolról is feltűnő, kör alaprajzú épület következett. Itt tekinthették meg az érdeklődők Feszty Árpád lenyűgöző alkotását, a Magyarok bejövetelét. A 15 méter magas és 120 méter hosszú Feszty-körképet rejtő rotunda korábban a Szépművészeti Múzeum helyén állt. Nem lehetett eseményt hatásosabban megjeleníteni a mozi elterjedése előtt, mint ahogyan ez a körkép tette. Sajnos ekkorra már vásári attrakcióvá silányította a filmek terjedő fiktív világa. (A körképet a második világháború súlyosan megrongálta, a Bazilika pincéjébe került. 1996 óta – restaurálás után –, újra megcsodálható Ópusztaszeren.) A körkép után egy cukrászda várta az éhes vendégeket, majd ismét egy körhintás, Kühn Antal tornyos épülete következett. Mel lette Klosz úr Nemzeti hajóhintája (18. parcella) kényszerítette könnyű sikongatásokra utasait. Egy kisebb szatócsbolt és egy újabb kávéház mellett elhaladva a látogató máris az utca végére ért, melyet a Barokaldi cirkusz uralt. Guiseppe Baroccaldi olasz bohóc és ar tista egy baleset következtében fél lábát elvesztve települt hazánkba, itt kívánta megcsinálni szerencséjét. Már 1876-tól a Ligetben működött, kötéllel körülkerített téren tartotta produkcióit. Az új helyen felállította „néparénáját és lómutatványos üzletét”, amely évtizedeken át gyermekek és felnőttek legnépszerűbb szórakozása volt. Barokaldi jóval olcsóbb volt, mint konkurenciája, a Beketow cirkusz, ezért 25 BUDAPEST 2013 augusztus A Körhinta tervének nézete A Nemzeti hajóhinta tervének nézete
