Budapest, 2013. (36. évfolyam)
8. szám augusztus - Horváth Júlia Borbála: Villamos kötések
Minden nagyanya álma, hogy felnőtt gyermekei, gyerek unokái hálás szívvel méltassák munkásságát, alaposságát, megfontoltságát, elszántságát, humorérzékét, engedékenységét, és nem utolsó sorban segítőkész génjeit, amelyek mindezeket lehetővé teszik. Nagyanya a dicsérő gondolatok hatására (nem kell mindent kimondani alapon) vérszemet kap, és elárulja végre a tuti baracklevár-receptet, megfejelve a női szeszély leírásával, amit csak ő tud és csak úgy. Unokakészlet e ponton már leginkább csak a végeredményért lelkesedik, a lekvárbajuszért és a télen kedves teli üvegekért, és amikor Nagyi nem tud uralkodni magán, s kiejti a száján, hogy akkor most kisonokám, megtanítalak kötni és horgolni, kisonoka gondolkodás nélkül behúz a szobájába. Biztos, ami biztos, berántja maga mögött az ajtót, fölhangosítja a nagymami számára teljességgel értelmezhetetlen szövegű hipszter-dalt: „It’s a fixture, kill a hipster, woh-whou-woh.” Az ó-generáció viszont feledett szívóssággal száll szembe a legújabbal, s éppen csak bedugva a fejét az ajtórésen, mellékes csapdát állítva odaveti: – Akarod, Mercike-Bercike, hogy kijöjjön hozzánk a tévé? Merci, Berci (kinek, mi), persze azonnal lecsap a lehetőségre és sietősen bebólint, de kis kétellyel a hangjában azért megkérdezi: – Hozzááád?? Nagyanyót se kell félteni, természetes mosollyal rávágja: – Ehhez kell, csillagom, a kötés! Mégpedig villamos! Unokácskának ekkor kerekedik nagyot a szeme bogara, teljességgel elképzelhetetlen számára, hogyan lehetne az őskori foglalatosságot összekötni az Rtl Klub és a hírnév ígéretével, de nem bírja, és továbbérdeklődik. Miáltal újabb érdekességet tud meg addig mellőzött felmenőjéről: hogy ő nem más, mint profi fonalgerilla. Uncsi a hír hallatán új megvilágításban látja a nénikét: hetvenes évekbeli virágos farmer, színehagyott pólóruha, fölötte horgolt mellény, a fekete SzTK-kerettel kiköpött hipszterarc. – Tényleg! Hogy eddig nem vettem észre... – mereng magában a fiatalka –, honnan tudja, mit kell felvenni a legmodernebb dizájnhoz? Mit kell, mit kell, válaszolna mami, ha ismerné a kérdést, elég csak a ruhatár megfelelően koros darabjait leporolni, de aztán kegyelmez, mint mindig, és most is a naiva segítségére sietve pontosít. Miszerint ő egy nyájas kézimunka szakkör aktivistájaként hirdeti az igét: tessék kötni. És horgolni is! A többi meg alanyi jogon jön magától, elvégre egy tévéműsor-aspiráns gerillán látszódjék már valamennyire, hogy más, mint a többiek. Ekkor azonban nincs visszaút, munkára fel, előkerül a fonalfolyam, a kör- és hagyományos kötőtűk egyestől tizennégyesig katonás méretben, majd hurkok és pálcikák, azután pálcikák, pálcikák, hurkok, hurkok és megint csak pálcikák váltják egymást, miután lefelé dagad a sál; no, hát így kell ezt csinálni... Amikor csöngetnek. Aranka – nagymamatárs – lelkesen repül a hírrel: – Sikerült! Megadták az engedélyt, a jövő héten feldíszíthetjük a 49-es villamost! – Tök jó! – replikáz barátnő – éppen a Deákon áll meg, rengeteg utas, délutáni csúcs, nyilvánosság és hírnév. Nagyon zsír! Unoka sok mindent látott-hallott már kalandos élete során, de ez neki kicsit sok, egyszersmind mintha az osztályban hallaná a szpícset a többiektől, ezért bekérdez: – Mi vaaan? Nagyanyák viszont komisz csillanással a szemükben figyelmen kívül hagyják a kérdést, mire a tinédzser aggodalmaskodásba kezd: – Akkor most nem lehet tőletek semmit sem megtudni? Miért nem válaszoltok, ha valaki kérdez benneteket? – és hasonló felnőttes macerák, végül idegességében horgol egy kéretlen vezérsort a csillagmintás fogantyúvédő élére. – Csak ügyesen, kislányom, a másik ugyanilyen lesz, a jegylyukasztó-huzat! – Villamos kötések szöveg: Horváth Júlia Borbála, fotó: Sebestyén László Villamos kötések fogalma alatt normál esetben két áramvezető elem között létrehozott, áramvezetés célját szolgáló kapcsolatot értünk – legalábbis azok, akik értenek hozzá, s ugyanők szemrebbenés nélkül folytatják – elsőrendű, rendeltetésszerű követelmény: villamos vezetés. Még tán ez utóbbi is stimmelne, azonban kortárs háziasszonyok, egyben nagymamák újfajta villamos kötést találtak fel, kiegészítve a villamos horgolással. Mindez a Károly körúton, tizenháromban, kora nyáron történik. 18 BUDAPEST 2013 augusztus
