Budapest, 2013. (36. évfolyam)
6. szám június - Szántó András: NYÁRI KULINÁRIA - Fagylaltozók, fagylaltosok
A Hauer cukrászdát úgy ismeri a pesti „ősközönség”, mint ahol megalakulásuk óta remek sütiket készítenek, de sajnos mára kimúlt. A Rákóczi út 50. szám alatti üzlet a nyitásakor ugyan remek helyen volt, a város „fő üzleti áramlatában”, ez a nagyobb érdeklődés az 1990-es évek közepéig ki is tartott, ma azonban halott vidék, amit messze elkerülnek az emberek. A naponta frissen készült nagyszerű sütemények mellett a Hauer cukrászat fontos terméke volt a parfait. Különleges szobrász-remekeknek is beillő figuráikkal nagyon sok budapesti rendezvény – bál, esküvő, konferencia, ipartestületi és családi díszvacsora – sikerét elősegítették. (A Pest-Budai Ínyeskör Asztaltársaság alapítói lakomáján is a Hauertól rendelt parfait-szobrocskákkal okoztunk nem kis meglepetést a jelenlévő vendégeknek 1980 decemberében, ahol még a sokat tapasztalt Gundel Imre is meglepődött azon, amit lá tott és megízlelt.) A mindennapok örömeit a tömbbe készített és változatos ízvilágú szeletelt parfék szolgálták, és rendkívüli sikereket hoztak akkoriban a Hauer cukrászdának. A fagylaltos cukrászok az elsők között voltak a kereskedelemben, akik nem vártak arra, hogy az emberek elmennek az üzletükbe: az utcára vitték a termékeiket. Olyan területeket választottak, ahol sok ember megfordult, és épület sem volt. A parkokban, strandoknál, kiránduló erdőkben már a század elején megjelentek a „kitelepülő” fagyisok a triciklijükkel, melyre faládát szereltek. A vastag falú, szigetelt ládába jeget tettek (az akkori, egy méter hosszú jégtömböket kisebb darabokra törve), és ebbe illesztettek szokásosan két fagylaltos tégelyt. Egyik képünkön a századelő jellegzetes kocsiját tanulmányozhatja az olvasó, amelyre még egy kis vitrint is illesztettek a tölcsérek számára. Érdekes a kézi hajtású „fagyiskocsi” is, amit nyilván nem tudtak olyan messzire vinni, mint a tricikliket. A finom kidolgozású faépítményben három tégelyt tudtak elhelyezni – tehát bővült a választék. A tölcséreket a fogantyúra szerkesztett kis láda tartalmazta. Tulajdonosa, Kolacny , a Felvidékről jött Budapestre – vagy csak a megélhetésért, vagy egész családjával áttelepülve, sajnos nem tudjuk. Biztos azonban, hogy a negyvenes években még nem gondolta, hogy két unokája (karmester és zongorista) 1996-ban Belgiumban olyan leánykórust alakít, amely mára világhírű lett. Számos lemezkiadásuk és fellépéseik szinte minden jelentős koncertteremben „tematikailag” meglehetősen messze esnek a margitszigeti fagylaltárusítástól. A kézi „hajtású”, azaz cipelésű járgányok kezdetben természetesen jóval nagyobb számban voltak láthatóak utcáinkon, mert a tricikli elkészítése sokkal drágább volt ennél. A század elején ugyan komoly iparággá vált a kerékpárszerelők körében az átalakítás, még a divatáruházak is használták a vásárolt vagy megrendelt áruk házhoz szállításához. De a fagylaltosok utcai árusításához még az első világháború utáni években is gyakrabban alkalmazták az egyszerűbb megoldást. Ilyen volt Steiner Dezső „rokkantakat foglalkoztató 11 BUDAPEST 2013 június Filmforgatás a „Stefánián” A Hauer cukrászda az 1910-es években (korabeli képeslap) Minta a Hauer parfait-költeményeiből (1900 körül)
